Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 12 (145. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
229 ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársak felszólalását hallgatjuk meg. Két képviselőtársunk volt, aki ezt a szándékát előre jelezte. Elsőként megadom a szót Mészáros István képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetségéből. Őt Tímár György képviselő úr követi, a Független Kisgazdapártból. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Szabad Demokraták Szövetsége egyetért azzal a céllal, hogy tegyük hatéko nyabbá a faj- és idegengyűlölet által motivált bűncselekmények elleni fellépést. Örülünk annak, hogy a törvényjavaslat lehetőséget kínál arra, hogy egyértelműbbé tegyük, korszerűsítsük a büntető törvénykönyv idevágó rendelkezéseit. Ugyanakkor azonban, amik or üdvözöljük a kormány ez irányú erőfeszítését, azt is jelezzük, hogy jórészt egyetértve az eddigi felszólalásokban már elhangzott indokokkal, magunk is szükségesnek tartjuk a törvényjavaslat néhány módosítását, mégpedig annak érdekében, hogy ne keletkezz ék más területen jogbizonytalanság. Mivel a konkrét módosítások megvitatása a részletes vita tárgya, így most csak annyit jegyzek meg, hogy támogatjuk az alkotmányügyi bizottság által már beadott indítványokat, amelyek a törvényjavaslatból elhagyni rendeli k a gyülekezési jogot túlságosan is korlátozó passzusokat, valamint a közösség elleni izgatás esetkörénél előirányzott riadalomkeltési alakzat elhagyását is. Tisztelt Képviselőtársaim! Már előre jelzem, hogy hasonló tartalmú módosítást az egyesülési jogot érintő résznél is szívesen látnánk. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden demokratikus társadalomban kényes kérdés azoknak az ügyeknek a kezelése, amelyekben egyes személyek vagy csoportok a szabadságjogok sáncai mögül támadják azokat az értékeket, amelyeket é ppen a szabadságjogok hivatottak védelmezni. Különösen érzékeny téma ez egy olyan társadalomban, mint a miénk, amelynek a XX. században mind a fajvédő eszmék pusztításából, mind a szabadság általános elvonásából kijutott. Hogyan lehet a szabadságjogokkal v isszaélő személyek ellen a jog eszközeivel fellépni anélkül, hogy felidéznénk a szabadságbiztosítékok fellazulásának veszélyét? Ez a lényeges kérdés, amire nekünk választ kell adni. Az, hogy a szabadságjogok nem korlátlanok, nem kétséges, hiszen a joggal v aló visszaélés tilalma általános jogelv, ami a szabadságjogok területén úgy jelenik meg, hogy a szabadságjogok gyakorlása sem bűncselekményt nem valósíthat meg, sem pedig mások szabadságának vagy jogainak sérelmével nem járhat. A kérdés tehát nem az, hogy legyene határa a szabadságnak, hanem az, hogy a különböző esetekben ez a határ hol húzódik és milyen eszközökkel védelmezzük ezt a határt. A különböző demokratikus államok jogrendszereit vizsgálva láthatjuk, hogy a szabadságjogoknak maximum csak az elméle tben létezik valamiféle egységes, metafizikus felfogása, a gyakorlat azonban ennél jóval tarkább. (17.20) Ami a szabadság határait illeti, a halálbüntetés mint büntetőjogi szankció például nem alkotmányellenes az Egyesült Államokban, az európai államok köz össégéből ugyanakkor kizáró tényező. A véleménynyilvánítás szabadsága például szinte korlátlan az Egyesült Államokban; néhány európai országban, így például Németországban vagy Ausztriában viszont bűncselekmény a náci rémtettek tagadása, bagatellizálása. A zonban ki az, aki közülünk megkérdőjelezné akár az Egyesült Államok vagy Németország, illetve Ausztria jogállamiságát? Itt jegyzem meg még - egy adalékként , hogy az Európai Emberi Jogi Konvenció is hagy egyfajta mozgásteret a tagállamoknak a határok megh úzására. De még ha a határok egybeesnek is, tisztelt képviselőtársaim, a védelem jellege sokszor különbözik. Egyes országokban ugyanaz a jogellenes cselekmény kártérítési felelősséget von maga után, más országokban pedig büntetést.
