Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 1995. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 1995. évi beszámolójának elfogadásáról és a versenypolitika időszerű kérdéseiről ... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TARDOS MÁRTON, a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója:
2272 törvényjavaslat ma megkezdett általános vitájában sok olyan elemre választ kaptunk, ami ebben a megállapításban szerepel. A bizot tság a beszámoló alapján megállapította, hogy az elmúlt évben hazánkban tovább szélesedett a magángazdaság, a termék- és szolgáltatáspiacok többsége túljutott a piacgazdasági átalakulás fontosabb lépcsőin, jórészt létrejöttek azok a piaci szerkezetek, amel yek esélyt adnak a cégek számára a nemzetközi versenyképesség elérésére, illetve fenntartására. A természetes monopóliumok működésének törvényi keretei jórészt megteremtődtek, a részletszabályokban azonban jelentős a késedelem. A szabályozás sikerességét a z elkövetkezendő időszak mutatja majd meg. Az 1995ben lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások - a tisztességtelen verseny, a fogyasztók megtévesztése, a kartellszabályok megszegése, az erőfölénnyel való visszaélés, a szervezeti egyesülések ellenőrzése - során tapasztalt jelenségek az 1989 óta gyors ütemben fejlődő magyar piacgazdaság megerősödésére utalnak. (12.50) Az átmenet sajátossága, hogy rendkívül gyorsan, rendkívül intenzív versenyben, gyorsan változó piaci részesedési arányok és piacszerkezet mel lett gyorsan akar valaki piacot hódítani, és akkor nagyon gyakran nem válogatnak eszközökben a piaci szereplők. Nagyon sok területen agresszív a verseny, ami az esetek jó részében a fogyasztók megtévesztésével jár együtt. Ez a fajta jelenség az átmeneti ga zdasággal törvényszerűen együtt jár, viszont kimutatható, hogy ennek szerepe és aránya azért csökken. Mint Vissi úr elmondta, a Versenyhivatalnál az elmúlt öt évben az ügyek több mint felét, az elmarasztaló döntések több mint 80 százalékát a tisztességtele n versennyel kapcsolatos piaci magatartások tették ki. A pilótajátékügyek mellett - amit, reméljük, megoldott a pénzintézeti törvényben elrendelt tilalom - számosságában elég jelentős volt a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, ugyanakkor az elmaraszta lás aránya egyre kisebb. Ez azt jelenti, hogy minél inkább van verseny, annál kisebb egyegy cég esélye arra, hogy erőfölényével visszaéljen. Ugyanakkor a valóságban érezhető bizonyos vállalkozói kartellizáció - gondolok itt a gabona- vagy élelmiszerpiacra , de ezek nem kimutathatóan tiszta versenytörvényi tényállásszerű visszaélések, hanem az esetek többségében kormányzati intézkedések hatása is nyomon követhető e jelenségekben, ami arra utal, hogy még további törvényeket kell hozni annak érdekében, hogy a versenyszempontok megfelelően érvényesüljenek. Tény, hogy a versenytörvény nem tud tisztán olyan kérdésekkel foglalkozni, mint például a fogyasztók megtévesztése. A versenytörvényben a fogyasztók megtévesztésének a tilalma kizárólag a versenyben való elő nyszerzés érdekében történő megtévesztésre vonatkozik. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országok versenyhivatalaiban az ügyek jó részét a fúziók engedélyezése és a fúziós eljárások engedélyezése teszi ki. Nálunk ez az ügycsoport a kisebb hányad. Látnun k kell azonban, hogy a magyar gazdaság sem kerülheti el azt a világgazdasági folyamatot, azt a fajta koncentrációt, ami a fejlett világban lezajlik, és biztos, hogy ez már a közeljövőben megindít valamiféle koncentrációt Magyarországon is. Ezen az alapon e gy sor megalakult kisvállalkozás nem fog tudni kivezető, életképes utat találni versenyképes módon, csak úgy, ha integrálódik és koncentrálódik. A magángazdaság terjedésének és a versenyviszonyok változásának többféle feszültségforrása is van. Tovább tart egyfajta sajátos szelekció, amely szerint a maradó állami tulajdon fokozatosan leértékelődik - mint Vissi úr a beszámolójában erre kitért. A tisztességes verseny egyes szakmákban sérül, és torzul a feketegazdaság miatt is. A feketegazdaság kérdésköre a pol itikai és társadalmi figyelem előterébe került. A Versenyhivatallal szemben is megfogalmazódik az elvárás, hogy vegyen részt a feketegazdaság elleni küzdelemben.
