Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP):
2214 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett dr. Kávássy Sándor képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A sajtó és más hírközlő intézmények jóvoltából széles körben ismert, hogy a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyarukrán államhatár rendjéről és a határkérdésekben való együttműködésről kötött szerződés tárgyában létrejött 101/1995. számú országgyűlési határozatot 3. ponttal kívántam kiegészíteni. 1996. március 4én indítványt terjesztettem elő, hogy "a korábbi pontatlanságok korrigálása" - ezek Vi lágosi Gábor államtitkár szavai - kapcsán, békés és barátságos módon, a kölcsönös egyetértés alapján tegyünk kísérletet annak a 8480 katasztrális holdas területnek a rendezésére, amit a határok hibás kitűzése nyomán Barabás, Beregdaróc és Lónya községek té rségében vesztett el az ország. Az is tudott azóta, hogy indítványomat március 27én 2 igen ellenében, 21 nem szavazattal utasította el az Országgyűlés külügyi bizottsága, és így már nem kerülhet a tisztelt Ház elé. Mindezt csendesen és egyetlen szó méltat lankodás nélkül is tudomásul lehetne venni, ha az előterjesztés körül nem kever a kelleténél is nagyobb port néhány napilap és kulcspozícióban lévő személyiség. Ezért tehát úgyszólván elkerülhetetlen, hogy az ügyhöz külön epilógust ne fűzzünk. (20.20) Ezút tal is szeretném leszögezni, hogy előterjesztésem - ahogy azt a külügyi bizottságban felszólaló kisgazda képviselőtársaim, Pallag László és dr. Rott Nándor is hangsúlyozták - változatlanul szolid, teljesen korrekt és tisztességes indítványnak tekintem, ame lynek semmi köze az agresszióhoz, revanshoz, revízióhoz, háborús uszításhoz, minthogy olyan terület visszakérésére, sorsának békés és barátságos rendezésére irányul, amelyet annak idején a nagyhatalmak is Magyarországnak ítéltek. Jellemző erre, hogy így, e nnek megfelelően értékelték azt az érintett települések önkormányzatai is. Beregdaróc község önkormányzata örömmel fogadta a magyarukrán vegyes bizottság elnökéhez írott levelét. Az ügy érdekében tett intézkedését képviselőtestületünk maximálisan támogat ja" - írják a beregdaróciak. Ismét csak idézek: "Önkormányzatunk nevében is teljes mértékben egyetértek... Az igazságos területrendezéshez hozzátartozik a nyíltság, a valóság őszinte feltárása" - így a lónyaiak. Ez tehát a nép hangja, azé a népé, amelyről jól tudjuk, hogy nem lehet leváltani. Egyedül Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke találta - legalábbis a sajtó közlése szerint - előterjesztésem az első pillanattól "szörnyűséges". Mielőtt válaszolnék Eörsi Mátyásnak, a külügyi bizottság elnökének és elvbarátainak, szeretnék néhány általános elvet leszögezni. Mi, kisgazdák alapvetően konzervatív, más szavakkal tehát hagyománytisztelő és értékőrző emberek vagyunk. Ebből következően a múlthoz való viszonyunk is más, mint azoké, akik ma is lelkesen és hit vallásként veszik szájukra és átszellemülten énekelik, hogy "Aa múltat végképp eltörölni...". Mi természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ez is csak utópia. Mert a múlttal sok mindent lehet tenni, lehet tanulmányozni, leírni, elemezni, ábrázolni, elisme rni, dicsőíteni, ócsárolni stb., csak egyet nem lehet: se végképp, se ideiglenesen, se semmilyen módon eltörölni. De ezen túl is - mint a neves történettudós, Szabó István professzor egykori hallgatója és tanítványa - azt is meggyőződéssel hiszem és vallom , hogy ami elmúlt, nem hull a semmibe, hanem sorsa és alakítója annak, ami rá következik, bennünk él, és szenvedélyeket táplál. Igen, ez így van. És ha már a múltnál tartunk, hadd hívjam fel a figyelmet, hogy már III. András 1298. évi dekrétumának 21. szak asza is így szól: "És ha az ország valamely része bármely címmel vagy ürüggyel, bármely király által elidegeníttetett volna, ugyanezen király úr - tudniillik III. András - is tartozzék az ilyeneket a királyi joghoz visszaszerezni, hogy Magyarország mint eg y bizonyos jogi egész örvendezhessen része
