Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke:
2181 meghatározása. Erre biztosít lehetőséget a javaslat annak kimondásával, hogy magas szintű jogszabály, törvény vagy kormányrendelet az élettárs fogalmát a Ptk. szabályaitól eltérő tartalommal is meghatározhatja. Tisztelt Országgyűlés! A tervezet egyeztetése során kifejtette álláspontját az államp olgári jogok országgyűlési biztosa, az általa támogatott jogi megoldást tartalmazza a benyújtott törvényjavaslat. A leginkább érintetteket képviselő "Szivárvány társulás a melegek jogaiért" ugyancsak egyetértett a javaslatban foglaltakkal. A javaslat aktua litását az alkotmánybírósági döntés mellett az is növeli, hogy az Európai Parlament 1994. február 8ai határozatában felhívta az Európai Bizottságot arra, hogy készítsen ajánlást az azonos neműeket érintő hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére, illetve az érintettek együttélése jogi elismerésének érdekében. A benyújtott javaslat ezzel teljes mértékben összhangban áll. Az azonos neműek élettársi kapcsolatának szabályozása semmiképpen nem tekinthető a házasság és a család intézménye elleni támadásnak. Vál tozatlan célnak tekintjük a család intézményének erősítését és védelmét, hiszen a harmonikus házassági kapcsolatban élő szülők tudják legjobban biztosítani gyermekük zavartalan fejlődését. Az azonos neműek élettársi kapcsolatának elismerése e törekvéssel n em ellentétes, mivel másfajta érdekeket juttat érvényre. Kérem ezért képviselőtársaimat, a javaslatot megvitatni és majd megszavazni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem az emberi jogi bizot tságot, hogy ki lesz a bizottság előadója, kívánnake előadót állítani? (Gellért Kis Gábor jelzi, hogy ő lesz az előadó.) Megadom a szót Gellért Kis Gábornak, az emberi jogi bizottság elnökének, a bizottság előadójának. (17.40) GELLÉRT KIS GÁBOR , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök asszony. Miután az államtitkár asszony elég részletesen kifejtette azokat az indokokat, amelyek alapján ő is szükségesnek tartotta a vitát lefolytatni, és szükségesnek tartja, hogy a Ház ezt a javaslatot elfogadja, ezek után nagyon nehéz lesz újat mondani. Hiszen a bizottságban akkor, amikor az általános vitára való alkalmasságról vitatkoztunk, voltaképpen elhangzottak ugyanazok a kérdések és válaszok is, amelyekről az államtitkár assz ony beszélt. Azonban az eddigiekhez két dolgot engedjenek meg hozzátenni. Az egyik az - ami az eddigiekből is kiderült, csak egy kicsit határozottabban fogalmazom meg , hogy a családnak, a társadalom alapegységének - a különneműek együttélésével, házasság ával megalapozott családnak - nem lesz, nem lehet versenytársa e törvény alapján az azonos neműek élettársi kapcsolata. Nem lehet versenytársa a szociális gazdálkodásban, a lakásgazdálkodásban és egyebütt. Nem akarok kitérni arra, amit az államtitkár asszo ny már nagyon meggyőzően elmondott, tehát hogy az örökbefogadás, a mesterséges megtermékenyítés révén nem tud olyan családdá bővülni az azonos neműek élettársi kapcsolata, amely a családmodellnek megfelelne. Egy másik dolog, amiről meg kell emlékeznem, itt e parlament falai között az előzetes, különböző napirend előtti vitákban hangzott el, utalván erre a törvénymódosításra. Az, hogy ebben a Házban az azonos neműek élettársi kapcsolatával kapcsolatosan "buzizásról" és egyebekről szól valaki, az nem egyszerű en ízléstelen, hanem arról van szó, hogy egy olyan ókonzervatív felfogás látszik itt helyet követelni magának, amely a Magyar Országgyűlés tekintélyét méltán rombolja. Tessék arra gondolni, hogy ez a törvénymódosítás körülbelül megfelel azoknak a normáknak , amelyek NyugatEurópában kialakultak, amelyek szerint az azonos neműek élettársi kapcsolatát a nyugateurópai demokráciákban legalizálták. Mert lehet ugyan tudomást nem venni arról, hogy ilyen jelenségekkel együtt élünk, de ettől ez még létezik, és a tör vényhozásnak éppen az a dolga, hogy életszerűséggel próbálja megtölteni a jogalkotást. Ez - túl azon, hogy alkotmánybírósági határozat is
