Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILI KATALIN (MSZP):
2145 helyzetben vagyunk, hogy sok olyat említett, amivel egyet kell hogy értsünk. Azzal is, hogy hozzá kell igazítani a büntető törvényi tényállásokat ahhoz a körny ezetvédelmi törvényhez, amit tavaly alkotott meg a parlament, és ami 1995. december utolsó napjaiban hatályba is lépett. Visszautalnék azonban Izsó képviselőtársam ma délután feltett, "Arc nélküli szemetelők?" című kérdésére, aminek azt hiszem, folytatása lehet ez a mai vita. Ő is számon kérte, hogy miért nem kerül felelősségre vonásra jó néhány olyan szennyező, ami az elmúlt időszakban tudomásunkra jutott. Úgy gondolom, hogy pontosan ez a büntető törvénykönyv és ez a módosítás nemcsak súlyt ad - ahogy azt Hasznos képviselőtársam említette , hanem eszközt is ad a kezünkbe ahhoz, hogy a jövőben ne csak az események után szaladjunk, hanem valóban meg tudjunk felelni azoknak a preventív feladatoknak, amit egy modern, az európai joggal és az európai elvárásokka l harmonizáló környezetvédelemnek tennie kell. Hozzátenném azt is, hogy valóban, a környezetszennyezéssel és a környezetkárosítással is foglalkozik a büntető törvénykönyv. Képviselőtársam azt mondta, hogy ezt keveri a két törvényi tényállásban. Én azt hisz em, tekintettel arra, hogy a szennyezésnél az in integrum restitutio még kisebb gonddal megtehető, ugyanakkor egy károsítás már nagyobb gonddal tehető meg. Én azt hiszem, hogy nagyon helyesen tette a törvényalkotó azt, amikor beemelte ennek a két kategóriá nak az elhatárolását. Talán engedjék meg, hogy kiemeljek néhány olyan, az utóbbi esetben előfordult környezetszennyezést és az azt követő jogalkotási, jogalkalmazási problémát, ami tényleg azt teszi mindannyiunk számára bizonyítottá, hogy minél előbb szüks ég van ennek a törvénynek a módosítására. Utalnék arra, hogy több száz tonna veszélyes hulladékot tárolt és kezelt nem megfelelő módon a Bakony egyik legszebb vidékén, közvetlenül a bakonyi nyílt karsztvízbázis felett, súlyosan veszélyeztetve felbecsülhete tlen ivóvízbázist. A hatóság 35 millió forint bírság kifizetésére kötelezte, ugyanakkor a Btk. 280. §ába ütköző cselekmény miatt feljelentést tett. A nyomozóhatóság szerint nem volt bizonyított a súlyos szennyezés, következésképpen vádemelés sem történt, szakértői vélemény alapján ismét nyomozati szakba került ez az ügy. Ugyancsak egy ajkai cég ellen indított a környezetvédelmi hatóság büntetőeljárást veszélyes hulladék környezetkárosító módon történő tárolása miatt. Ugyancsak nem volt kellően bizonyítható a szennyezés, bűncselekmény hiányában került megszüntetésre az ügy. Egy szekszárdi vállalkozó egybehangzó szakértői vélemények szerint szintén veszélyes hulladékaival szennyezte súlyosan a környezetét. Az eljáró ügyészség az ügy csekély társadalmi veszély ességére tekintettel a szennyezőt megrovásban részesítette. Az eljárást a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére tovább folytatják. Közismert az elmúlt év keceli esete, ahol a jogellenesen importált folyékony veszélyes hulladék környezetszennyezővé válá sának megakadályozása pontosan a környezetvédelmi hatóság hatékony eljárásának és kárelhárításának köszönhető, de nemcsak a károkat és a szennyezést hárította el, hanem a szennyezőket is pontosan ezzel mentette meg a felelősségre vonás alól. Összefoglalva elmondhatjuk: van olyan kategória, ahol a nyomozást megszüntető határozatok keletkeztek azon ügyekben, melyeken sem a környezetvédelmi hatóság, sem a nyomozóhatóság nem tudott rábukkanni az elkövető személyére; születtek nyomozást megtagadó határozatok, ah ol az eljáró hatóság megítélése szerint nem volt bizonyítható a bekövetkezett jelentős környezetkárosítás vagy azok társadalmi veszélyességét alacsony szintűnek ítélték meg, és a hatályos Btk. tényállását figyelembe véve a büntethetőséget kizárta - és term észetesen ezzel együtt a jelentős környezetkárosítás bekövetkezését is - a környezetvédelmi hatóságok gyors és hatékony beavatkozása. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóságok a 280. §ba ütköző törvényi tényállás alapján évenként közel félszáz esetben teszne k feljelentést. A hatályos Btk. ugyanis úgy fogalmaz, hogy aki az emberi
