Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - Pokorni Zoltán (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Bizonyos tandíjbeszedések tárgyában" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2100 KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Kérdésfeltevésem célja - ismételten mondanám - elsősorban az információközlés lehetőségének a megteremtése volt, amire államtitkár úr módot adott: teljes körben - az idő szabta keretek között természetesen - megadta a választ, úgyhogy nagyon szépen köszönöm ezt. Remélem, és javaslom, hogy az egyéb növények tekintetében is fontolják meg az ilyen jellegű szabályozás kérdéseit. Köszönöm szépen még egyszer. (Taps az MSZP padso raiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Államtitkár úr jelezte, hogy viszontválasszal nem kíván élni, ezért folytatjuk az azonnali kérdéseket. Pokorni Zoltán (Fidesz) - a művelődési és közoktatási minis zterhez - "Bizonyos tandíjbeszedések tárgyában" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Pokorni Zoltán úr, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a művelődési és közoktatási miniszternek. Megadom a szót Pokorni Zoltán úrnak. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! A tandíj tavalyi bevezetése nem aratott osztatlan sikert az országban - mint jól emlékszünk rá , és félő, hogy az idén is csak a gondjainkat szaporítja. Nem tudni pontosan, mi okból - szakmai hozzá nem értésb ől, oda nem figyelésből, netán szándékosan , de a tandíjról szóló megjelent rendelet néhány helyen a már működő tandíjakat törvényen kívül helyezte. Persze, az is lehet, hogy a végig nem gondolt, megszorító minisztériumi politika idézte azt elő, hogy az e gyes intézmények törvénytelenül nyúlkálnak hallgatóik zsebébe. A 83/95ös kormányrendelet világosan kimondja, hogy a rendelet hatálya kiterjed minden alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori vagy mesteri képzésben részt vevő hallgatóra. Tehát a rendelet nem tesz különbséget a képzési formák - nappali, esti, levelező vagy távoktatás - között. A jogszabályok szerint a hallgatók egy alaptandíjat, azaz havi 2 ezer forintot, illetve ennek négyszeresét meg nem haladó összeget, plusz 8 ezer forintot - összesen 10 ezer forintot - fizethetnek. Másodszor: az alap- és kiegészítő tandíj havonta egyenlő részletben fizetendő, egy összegű befizetésről csak a hallgató dönthet - mondja optimistán a rendelet. Harmadszor: a tandíjra vonatkozó jogszabályokat az inté zmény szabályzatában kell rögzíteni. És végezetül: a művelődési tárca e kérdésben törvényességi felügyeletet lát el. A fentebb elmondottakkal ellentétben több felsőoktatási intézmény - elsősorban az esti és levelező képzés keretében - a kiegészítő tandíjná l nagyobb összeget szed. Csak példaként említem a Janus Pannonius Tudományegyetemet, az Állam- és Jogtudományi Kart, ahol a rendeletre hivatkozva szedik az alaptandíjat, és efölött további 45 ezer forintot kérnek hallgatónként, egy összegben, a beiratkozás kor, szemeszterenként. Miniszter Úr! Kérdéseim a következők: 1. Az említett rendelet már tavaly szeptemberben hatályba lépett, így jogos a kérdés, hogy miként fordulhatnak elő ilyen törvénytelenségek ebben a kiélezett kérdésben. 2. Az intézményi szabályoza toknak ez év január végéig el kellett készülniük. Találtake a szabálynak meg nem felelőt, és ha igen, miként jártak el? És végül: amennyiben egy intézményről kiderül, hogy jogtalan tandíjat szedett be, mi lesz annak a sorsa? Várom a válaszát. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)
