Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 12 (145. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
201 Az ülés megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 3. ülésnapja 1996. február 12én, hétfőn (15.00 óra - Elnök: dr. Gál Zoltán Jegyzők: dr. Szilágyiné Császár Terézia és Boros László) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat s mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 3. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében dr. Szilágyiné Császár Terézia és Boros Lás zló képviselőtársaim lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtt felszólalásra jelentkezett Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úr, Fidesz . Megadom a szót. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben gőzerővel dolgozik a kormány propagandagépezete, miközben a miniszterelnök és a miniszterek óránként ismétlik el, milyen sikeres és eredm ényes időszak áll mögöttünk, azonközben több millió magyar polgár ismerhette meg, tapasztalta meg, hogy az MSZPSZDSZkoalíció által elfogadott új adótörvény szerint ezentúl több munkáért kevesebb bért vihet haza. Lehet, hogy ez a kormány számára siker, de a FideszMagyar Polgári Párt parlamenti frakciója szerint inkább kudarcról beszélhetünk. Úgy ítéljük meg, hogy az adóelőlegbotrány az MSZPSZDSZkormány hatalmi arroganciájának orvosi lova. Először is: a kormány nem mondhatja azt, hogy nem figyelmeztetté k. A múlt esztendő végén a törvény végszavazása előtt jó néhány ellenzéki képviselő hívta fel a figyelmet arra, milyen következményekkel járhat az adótörvény elfogadása. Ez azonban nem zavarta a koalíciót abban, hogy a törvényt elfogadja, adójóváírással, a nullkulcs megszüntetésével, a 48 százalékos kulcs bevezetésével. Másodszor: amikor az idén kiderült, hogy a törvény mégsem jó, a kormány minden eszközzel igyekezett a felelősséget másra hárítani. Először azt hallhattuk, hogy a munkáltatók rosszul értelmez ik a törvényt. A felháborodás után nyilvánvaló lett, hogyha 100ból 95en értelmeznek egyféleképpen egy jogszabályt, akkor nem öten értelmezték jól és 95en rosszul, hanem fordítva. A kormány ezután újabb bűnbakot keresett, az Érdekegyeztető Tanácsban, mon dván: az Érdekegyeztető Tanács egyetértett az szjatörvénnyel. Nos, kezemben van a Magyar Iparszövetség tiltakozása, amelyben cáfolja ezt. Idézem: "Ez nem fedi a valóságot, mert a munkaadók minden alkalommal egységesen léptek fel a személyi jövedelemadótör vény tervezetével szemben." Harmadszor: úgy ítéljük meg, hogy a felelősség a kialakult helyzetért a koalíciót terheli, nem a minisztériumi szakapparátust, hiszen a koalíciós partnerek hosszas huzavonája volt az, amely előidé zte a lehetetlen helyzetet, hogy december 27én jelent meg egyáltalán ez a fontos jogszabály.
