Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
1963 büntetőjogi részleteibe belemenni, a lényeg az: e szerint a javaslat szerint az kell csak, hogy mind a két ország büntető törvénykönyve szerint büntetendő cselekmé nyről legyen szó, de az már nem kell, hogy mind a két országban ténylegesen büntethető is legyen. Ez alól a javaslat maga egykét kivételt állapít meg a 12. §ában; nem sorolom fel ezeket a kivételeket, csak jelzem, hogy itt van néhány kivétel. A lényeg az , hogy alapvetően eltér az eddigi koncepciótól, alapvetően szakít az eddigi kettős büntethetőséget megkívánó magyar szokástól. De azt még hozzá kell tennem, hogy ez az eltérés egyébként egy nemzetközi tendenciát is tükröz. A nemzetközi egyezmények is ezt a tendenciát tükrözik. A Néppárt el tudja fogadni ezt a tendenciát, támogatni is tudja, csak azt nem szeretnénk, ha ez a Magyar Országgyűlésben ilyen világosan nem hangzott volna el. Tehát az Országgyűlésnek tudnia kell, hogy miről szavaz. Itt egy alapvető változás van, ez az alapvető változás elfogadható, helyeselhető, beleillik a nemzetközi fejlődés vonalába, de tudnunk kell róla, hogy ezt tesszük. Ezenkívül még egyetlen dologról szeretnék beszélni ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, ez viszont számom ra egy problémát jelentett, és azt szeretném, ha sikerülne együttesen valamiféle megoldást találni. A javaslat szerint a bűnügyi jogsegély nem teljesíthető olyan bűncselekményekre vonatkozóan, amelyeket politikai bűncselekménynek vagy azzal szorosan összef üggő egyéb bűncselekménynek vagy katonai bűncselekménynek tekintünk. A katonai bűncselekmény teljesen természetes; az igazság az, hogy természetes az is: a javaslatban benne van, hogy a politikai bűncselekményre nem vonatkozik a bűnügyi jogsegély, tehát il yenkor nem adható. A problémám azzal van, hogy nem sikerült igazán jól meghatározni ebben a javaslatban, hogy mi az a politikai bűncselekmény. Nagyon jól tudom, hogy száz éve nem sikerül jól meghatározni, mi az a politikai bűncselekmény, mert politikai bűn cselekmény alatt nem az állam elleni bűncselekményeket szokták érteni, illetve sokféle elképzelés van arra vonatkozóan, hogy mit tekintünk politikai bűncselekménynek. De az biztos, hogy a politikai motívumból elkövetett bűncselekményeket és azokat a bűncse lekményeket, amelyeket politikai célok végett követnek el, azokat politikainak szokták tekinteni. Tehát adott esetben politikai bűncselekmény lehet a fegyvercsempészet, adott esetben politikai lehet az emberölés, adott esetben politikai lehet a lopás, ha a zért követik el, hogy meghatározott összeget juttassanak ebből valamiféle politikai szervezetnek. Tehát az a fajta meghatározás, amely ebben a javaslatban van, úgy gondolom, nem eléggé kielégítő. Az sem kielégítő, ha azt mondjuk, hogy a törvényjavaslatban benne van: ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik, akkor a nemzetközi egyezményt kell alkalmazni, mégpedig a következők miatt: Éppen a leginkább politikainak tekinthető, ugyanakkor másik oldalról leginkább elítélt bűncselekmények vonatkozásában - és e zek a terrorcselekmények - nincsen nemzetközi egyezmény. Én most terrorcselekmény alatt nem azt értem, ami a büntető törvénykönyvben terrorcselekmény címszó alatt szerepel, mert a magyar büntető törvénykönyv szerinti terrorcselekmény egy államzsarolás gyak orlatilag, és a túszszedési egyezmény erre vonatkozik, tehát ez nem tekinthető politikai bűncselekménynek. Hanem olyasmire gondolok, amit minden magyar állampolgár terrorcselekménynek tekint, még akkor is, ha az elnevezése nem az. Tehát például egy adott s zervezet politikai célok érvényesítése végett bevág egy bombát egy áruházba, és ott meghal hatvan ember, és szétesik az áruház. Ez célja szerint politikai bűncselekmény, ugyanakkor rendkívüli módon sajnálnám, ha Magyarországon az ilyen cselekmények elkövet őit nem lehetne kiadni annak az országnak, ahonnan kérték. Ezért a probléma további ecsetelése helyett arra szeretném kérni miniszter urat és képviselőtársaimat is, gondolkodjunk azon, hogyan lehetne megoldani azt, hogy ebből a törvényjavaslatból kiderüljö n: mi az, amit semmilyen körülmények között nem tekintünk politikai bűncselekménynek, és egyértelmű legyen az, hogy gyilkosokat Magyarország nem rejteget - soha többé!
