Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP
1936 hogy ez az előterjesztés a tisztelt Ház elé került. De hogy ez a kérdés mennyire nem dőlt el még véglegesen, ezt igazolja Toller képviselő úr felszólalása is. A Független Kisgazdapárt érdemi álláspontja kialakí tásánál abból a tényből indult ki, hogy az Alkotmánybíróság egész működése kétszeresen leszármaztatott közjogi területet ölel fel, hiszen az egyik oldalon ott áll a Magyar Köztársaság alkotmánya, amely meghatározza az Alkotmánybíróság működését, a másik tö rvény pedig az Alkotmánybíróságról szóló törvény. Igen ám, ha ez a megállapítás helyes - márpedig miért ne lenne helyes, hiszen ez az elvi alapja az Alkotmánybíróság működésének , akkor rögtön felmerül a kérdés, hogy miként lehet megalkotni egy ilyen font os törvényt akkor, amikor az alkotmánykoncepció megvitatása még le sem zárult, talán tegnap vagy tegnapelőtt hozták a napilapok az alkotmánykoncepcióval kapcsolatos álláspontot, amelyet a házelnök úr hiába jelzett hatpárti konszenzus alapján előterjesztett nek, amikor az alkotmánykoncepciót illetően három párt nyomban kijelentette, hogy az ő részükről megkérdőjelezendő ennek az együttes koncepciónak a kialakítása, hiszen számos kérdést illetően nem értenek egyet az előterjesztéssel. Magyarán mondva tehát itt van egy olyan alkotmánykoncepció, amelynek VI. fejezete b) pontja több vonatkozásban érinti az alkotmánybírósági eljárásra vonatkozó legfontosabb szabályokat - nem akarom most ezeket felolvasni , de nemcsak ezeket a szabályokat érinti, hanem egészen az A lkotmánybíróság elnöke megválasztásának a kérdésköréig állást foglal, de hangsúlyozom, ez az alkotmánykoncepció csak most kerül megvitatásra. A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy teljesen komolytalanná teszi a jelenlegi parlamenti vitát az a kérdé s, hogy egy kétszeresen leszármaztatott közjogi területet úgy döntsünk el, hogy az alkotmányozási kérdés nyitott, az alkotmányozás kérdése függőben van, hiszen ha az alkotmányozási koncepció más eredményt fog hozni, mint amelyet az alkotmánykoncepció szöve gezői papírra vetettek, ebben az esetben felborul az egész jelenlegi vitának az értelme. A Független Kisgazdapárt konkrétan felveti, hogy vajon miként lehet az alkotmányozási vitát folytatni, ha előzetesen részközjogi törvényekben már rögzítjük a legfontos abb alkotmányi intézményeket, egyáltalán akkor miről lehet vitatkozni az alkotmánykoncepció kapcsán. Ezért mi az egyedül korrekt megoldásnak azt tartjuk, hogy most kifejtjük véleményünket a vezérszónoki rendszerben, utána ezt az egész kérdést le kell venni a napirendről, addig, amíg az alkotmánykoncepció végleges kialakításra nem kerül. Legyen szabad itt külön kitérnem arra a kérdésre, ha viszont az Alkotmánybíróság jövendő ügyrendjét megvitatjuk, akkor egyértelműen abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a közelmúltban az Alkotmánybíróság elnökét az Alkotmánybíróság tagjai három évre megválasztották, nincs tehát egy olyan sürgető aktus, amely aktuálpolitikai felhangot adna ennek az egész kérdésnek, tehát az Alkotmánybíróság elnöke választásának kérdését most az aktuálpolitikai felhangoktól mentesen lehet megvitatni. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ez egy rendkívül fontos kérdés, mert elfogadhatatlan, hogy a közhatalom csúcsán álló Országgyűlést kirekesszék ebből a folyamatból, tehát hogy az egyik legmagasabb közjogi méltóságot, az Alkotmánybíróság elnökét megválassza. Jogállamban - a mi megítélésünk szerint - fel sem merülhet annak a kérdése, hogy a jövőben ne az Országgyűlést illesse meg ez a jog. Az Alkotmánybíróság függetlenedne a közhatalom mi nden intézményétől, és az államhatalmi ágak egyensúlyának a felborulásához vezetne, ha akként döntenénk el véglegesen ezt a kérdést, hogy az Alkotmánybíróság elnökét maga az alkotmánybírákból álló testület válassza meg. Egyértelmű, hogy itt az Országgyűlés nek ezt a jogosítványát elvenni nem lehet, az Országgyűlésnek ezt a jogosítványát megkérdőjelezni nem lehet, mint ahogy jogállamban azt sem lehet megkérdőjelezni, hogy ehhez a Háznak kétharmados döntésére van szükség. (10.30)
