Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1927 Azonban úgy néz ki, ez a társulat megszűnik, ez a társulat ellehetetlenül, e társulat színházát elveszik. Valószínűleg ez azért lehetséges, mert a fővárosi kultúrp olitikába ez a stílus, amit e színház képvisel, nem egészen illik bele. Mint ahogy hallottuk, a főváros önkormányzata, a Fővárosi Önkormányzat vezetői, ott, a Nagymező utcában egy budapesti Broadwayt kívánnak létrehozni, amelynek a műfaja kicsit eltér att ól a műfajtól, attól a repertoártól, amelyet a Thália Színház tehetséges színészei és rendezője képviselnek. Én azt hiszem, bár Magyarország kicsi ország, szegény ország, de európai színvonalon képviselte a kultúrát, és óriásokat adtunk Európának, amire ig en büszkék lehetünk. Azt hiszem, a nemzeti kultúra ügye nem lehet üzleti ügy. Ha körülnézünk fővárosunkban, körülnézünk az országban és látjuk azt a kultúrszennyet, ami elborítja ezt az országot, én azt hiszem, ilyen az elmúlt időkben vagy legalábbis emlék ezetem óta nem volt. A könyvsátrak tele vannak ponyvával, a mozik csak akciófilmeket, pornófilmeket, szexfilmeket játszanak; a televízióban is olyan műsorokat, amelyek egyáltalán nem szolgálják a magyar és az egyetemes kultúrát. Azokat, akik a nemzeti kult úrát ápolni kívánnák, atrocitások érik, mint legutóbb Macskássy Izoldát, akihez betörtek, akit kiraboltak ott, ahol tartotta ezeket az értékeket. Tehát nagy veszélyben van a magyar kultúra. És ha Gvadányi peleskei nótáriusa ma végigmenne Budapest utcáin, a kkor a piszkon, koszon kívül olyan táblákat és olyan feliratokat látna, hogy nem tudna eligazodni; mert már nem lehet tudni, hogy mi Budapesten vagyunke vagy valami nemzetközi helyen - amelyet én nem is tudok megnevezni. Éppen ezért az a kéré sem, tisztelt képviselőtársaim: fogjunk össze, mi, akik a magyar kultúráért is felelősek vagyunk. Tudom, hogy a budapesti önkormányzat ügye a Thália Színház; azonban nem tudom - ha az ország kultúráját nem tudjuk felemelni, ha tűrjük azt, hogy tovább is íg y szennyeződjön ez az ország, ez a nemzet , hogy régi nagyjainkon, Bartók Bélától kezdve, Kölcsey Ferencen vagy Madách Imrén keresztül hogyan képviselhetjük mi tovább ezt a hagyományt, hogyan állhatunk ki a magyar kultúráért, hogyan lehetünk büszkék a kul túránkra. Azt hiszem, Magyarországot mindig ez jellemezte, és nagyon szeretném, ha kultúrország maradnánk, kultúrállam maradnánk, és nem süllyednénk bele abba a nagy káoszba - amely sajnos világszerte jellemző , hogy kommersz, ponyva dolgokkal foglalkozta tjuk a társadalmunkat. És ez a társadalom úgy is néz ki, a közbiztonságtól kezdve az erkölcsi állapotokig. Kérésem az, hogy támogassuk a Thália Színházat. Nem kért engem föl senki, hogy képviseljem őket, fogadatlan prókátor vagyok. De azért szeretném, ha e zen elgondolkodnának, és köszönöm, hogy ezt a kisgazdapárti véleményt itt elmondhattam. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Szabó Zoltán államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Annak előrebocsátásával, hogy alkotmányos jogrendünk egyik legalapvetőbb tétele a hatáskörök elvonásának tilalma, tehát amint képviselő úr i s mondta, mi itt, e Házban jogilag nem tehetünk semmit annak ügyében, hogy a főváros hogyan dönt a saját maga által fenntartott színház ügyében. Szeretném tájékoztatni képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy a Thália ügyében körvonalazódni látszik egyfajt a megoldás a főváros kulturális vezetése és a Thália Színház vezetése között, aminek részletei ecsetelésére a még rendelkezésemre álló 1 perc 20 másodperc ugyan kevés, de amelynek része az, hogy a Thália Színház társulata egy évig egy ilyen átmeneti állapo tban maradhat fenn, és amelynek során kimunkálódik, kimunkálódófélben van egy olyan koncepció, amelynek nyomán a Thália társulata a későbbiekben is együtt maradhat.