Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - LÁNYI ZSOLT (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
1921 Köszönöm. Megadom a szót Lányi Zsolt úrnak, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetőhelyettesének. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Fü ggetlen Kisgazdapárt a médiatörvényt nem szavazta meg, mert annak rendkívül sok hiányosságát észlelte, főleg a részletekben a végrehajtás tekintetében, amelyekről úgy éreztük, hogy nem fogja betölteni azt a szerepet, amely biztosítja az objektív és tárgyil agos tájékoztatást. Azonban egyértelműen egyetértettünk azzal, hogy meg kell szüntetni azt az exlex helyzetet, amely a közszolgálati médiáknál uralkodik, azt fel kell oldani, egy bizonyos ellenőrzést kell gyakorolni a nem egészen felelős gazdálkodás ügyébe n, amelyet elsősorban most a Magyar televízió vonatkozásában említenék meg, hisz a Magyar televízió élére kívántak kormánybiztost kiállítani, úgy érezvén, hogy ott valóban nagyon sok költségvetési juttatást, amely az adózók pénzéből került a televízió gazd álkodási lehetőségei közé, bizony nem gondos gazdaként hasznosítottak. Ha ott minden rendben van, akkor nem tudom, hogy vajon miért nem engedi betekinteni a gazdasági oldalba a televízió jelenlegi vezetése a most még közgyűlésként vagy nem tudom hogy működ ő kuratóriumot. Félek, hogy ott elég sok szerződés problematikus. Értesüléseim szerint vannak olyan kft.k , amelyeket most nem kívánok most megnevezni , amelyek nagyonnagyon sok pénzt keresnek olyan területeken, ahol rájuk semmi szükség nem volna. A te levízióból kiutaznak emberek filmeket, sorozatokat nézni, megvenni, ezeket azonban nem a televízió veszi meg, hanem egy kft., amelyik kétszeresháromszoros áron adja el a Magyar Televíziónak ezt a műsort. Sorozatműsorokról is szó van. Valószínű tehát, hogy ezek azok az okok, amelyek miatt hátráltatásra kerül a kuratórium működése, a médiatörvény megvalósítása, bevezetése, mert valószínű elég sok problémát vetne fel, ha beletekinthetne a kuratórium a televíziónak elsősorban a gazdasági működésébe. Köszönöm s zépen. Elnézést. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A közelmúlt eseményei, az OECDtagságunk elnyerése, számvetés gazdaságitársadalmi helyzetünkkel, de elsősorban a lakosság megélhetési körülményeinek a múlt évben bekövetkezett drámai, de azóta is folytatódó romlása eg yre jobban ráirányítja a figyelmet egy igen jelentős hiányosságra, arra, hogy 1994 óta nincs hivatalos, a KSH által kiadott létminimumszámítás ebben az országban. Történik ez annak ellenére, hogy jelentősen megváltozott és megváltozik a szociális ellátáso k rendszere, igen sok, a lakosság életszínvonalát befolyásoló parlamenti és kormánydöntés született. A múlt évben a reálbérek 10 százalékkal csökkentek, s várhatóan az idén is csökkenni fognak. A létminimumszámítás nem a múltból örökölt formális sablon, h anem a mindenkori döntésekhez kiemelten fontos mutató, melynek kimunkálását és folyamatos karbantartását egy kormány csak akkor mellőzheti, ha csak a toronyból akarja irányítani az országot és nem akar a tömegek között is lenni, holott mindkettő egyformán szükséges. Természetesen nemhivatalos számítások vannak, és maguk az emberek is rákényszerülnek arra, hogy valamiképpen tájékozódjanak, s ezek szerint ma mintegy 2022 ezer forint/fő körül helyezhető el a létminimum. Jellemző a helyzet romlására, hogy míg a régebbi számításokra a reakció általában az volt, hogy "éljen meg maga ennyiből", most az ilyen számokra egyre többször hallani azt, hogy "bárcsak volna ennyi jövedelmem." Ez is mutatja a szomorú helyzetet: az ország lakosságának közel fele már a létmini mum körül él, s vannak, akik ez alá is kényszerülnek, hiszen a minimálnyugdíj mértéke is 9600 forint.
