Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1900 A másik: egy csomó helyen megállapítja az ÁSZ, hogy a kimutatások nem alkalmasak arra, hogy ellenőrizhetőek legyenek, nyilvántartás alapján egyáltalán nem állapítható meg a teljesítés és így tovább. Csak meg int példaképpen: szerepel ez a 45. oldalon és a 42. oldalon. Kérem szépen, a piaci tevékenységről egy érdekességet azért szó szerint is felolvasok: "A felhasználások hasznossága a meglévő dokumentumok alapján nem minősíthető." Tehát vagy nincsenek dokument umok, vagy ha vannak dokumentumok, akkor azokból nem lehet megállapítani, hogy ténylegesen mi történt. De ugyanilyen csodálatos egy másik helyen is a megállapítás - erről már szó esett: 987 millió forint névértékű részvényt elcseréltek 662 millió forint né vértékűre, durván egyharmadával kevesebbre. Kérem, óhatatlanul egy vicc jut az embernek eszébe: Amikor a szibériai gyors megáll, és kérdezik, mi történik. Mondják, hogy most cserélnek mozdonyt. Kérdezik: mire? Mondják: vodkára. (Dr. Szabó Zoltán: Miért? Vo dkáért!) Kérem szépen, ezek a cserék, amik leíródnak, amik felszínre kerülnek, teljesen ilyen "mozdonytvodkára" üzletmenetre emlékeztetnek. Nem akarok tovább idézni, hiszen mindnyájunk előtt ismeretesek ezek a nagyon finoman föltárt, de végtelenül súlyos hibák. A felelősség kérdése. Nem állítom, hogy ezért egyedül a jelenlegi kormány a felelős. Ezeknek a visszásságoknak egy része már a korábbi kormány idejében is megalapozódott, megindult. De ez mit sem von le abból, hogy amikor nyilvánvalóvá válnak - rész ben korábbi vizsgálatokból, részben az ÁSZ vizsgálata nyomán , hogy itt hogy burjánzanak a szabálysértések, akkor igenis a kormány feladata az, hogy az önkormányzaton belül is teremtse meg a feltételeket, törvényhozási úton kezdeményezzen olyan törvényeke t, amelyek kizárják az ilyen és hasonló, felelőtlen gazdálkodás lehetőségét. A kormány felelőssége tehát ebben a tekintetben - és ismétlem, ez nem korlátozódik a jelenlegi kormányra - kétségtelen. A másik: a jogszabályok be nem tartása nem járhat elvileg k övetkezmények nélkül. Sajnos, ma Magyarországra az jellemző, hogy a jogszabályok megsértése az esetek igen nagy részében büntetlen marad. Ez teljes jogbizonytalanságra vezet. Ha megnézik a közönséges bűncselekmények statisztikáját, a bűnüldözést, ha gondol unk a különféle maffiákra - az olajszőkítéstől kezdve , ezeknek mind csak egy töredéke kerül fölfedésre és szankcionálásra. Ez a nagyfokú jogbizonytalanság, illetve a jogi következmények elmaradása egy önmagát erősítő folyamatként tulajdonképpen a jogálla miságtól teljesen eltérő irányú fejlődéshez vezet. Azt hiszem, nem juthatunk el úgy Európába, az Európai Közösség rendszerébe, hogy ilyen nagymértékű szabálytalanságok, jogszabálysértések szankcionálás nélkül és következmények nélkül maradnak. Itt sokkal e rőteljesebb lépésekre lenne szükség, mert nyugodtan merem állítani, hogy ilyen botrányos működés, mint ami a nyugdíjpénztárnál és az egészségügyi pénztárnál, tehát a társadalombiztosítás területén zajlik, példátlan, azt hiszem, egész Európában. Itt nagyon sürgősen lépéseket kellene tehát tenni. Ennek az egyik része az, hogy a meglévő jogszabályok betartását kellene megkövetelni, a másik pedig az, hogy a joghézagokat kellene nagyon sürgősen betömni, mert ezek között a joghézagok között folyik ez az óriási ma chináció, ami sok milliárdjába kerül az országnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm. Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra senki nem jelentkezett, az által ános vitát elnapolom. Folytatására későbbi ülésünkön kerül sor.