Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
1884 Igen fontos és politikai szempontból is figyelembe veendő körülmé nynek tartom, hogy az 1994. évi költségvetést az előző kormány és az előző parlament készítette az önkormányzatokkal együtt vagy azoktól eltérően, de végül is a második félévi végrehajtás a jelenlegi parlamentre, illetve a jelenlegi kormányra maradt. Ez a helyzet sajátos következményekkel jár. Szeretném emlékeztetni a zárszámadás adatai közül önöket arra, hogy bérpolitikai intézkedésre került sor '94. elején helyesen, azonban a költségvetés hárommilliárd forinttal kevesebbet tartalmazott, mint amennyi a bér fejlesztésre szükségessé vált. Nagyon fontos körülmény az, hogy 14 százalékkal tervezték a '94. évi nyugdíjak emelését, miközben a Pénzügyminisztérium prognózisa 18 százalékos bérnövekedést vetített előre, és miközben ugyancsak az előző kormány intézkedése i következtében létrejött egy olyan alaphelyzet, ami azóta sem ismétlődött meg és előtte sem volt rá példa, hogy a bruttó béremelkedés elmaradt a nettó bérnövekedéstől, hiszen a társadalombiztosítási járulékok adómentességet élveztek és ettől év végére egy 24,5 százalékos bruttó, de több mint 27 százalékos nettó bérnövekedés következett be. Világosan látszik, hogy ez körülbelül 30 milliárddal nagyobb nyugdíjemelési kiadást jelentett, miközben a 10 százalékos nyugdíjemelésre tulajdonképpen az egész tervezett évi keret már el volt költve az I. félévben. Ebből a 30 milliárdból persze a többletbéremelkedések következtében befutott 5 milliárd járulékbevételi többlet valamennyit ellentételezett, de ezt a jelentős tételt a II. félévben kellett fedezni, illetve a f edezetéről a II. félévben kellett gondoskodni. A tervezetben szerepelt egy olyan követelmény is, hogy a kormánynak 16 milliárdnyi vagyont kell átadni a társadalombiztosításnak. Ez nem történt meg az I. félévében és a kormány ezt ugyancsak sajátos eszközökk el próbálta meg valamilyen módon pótolni a II. félévben. Összegezve, a számvevőszéki jelentés megállapításait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy mind a bevételek, mind a kiadások jelentős mértékben eltértek a tervezettől. Tulajdonképpen pótköltségvetés t kellett készíteni. Én magam is kifogásolom, hogy a kormány ezt a pótköltségvetést, bár erre volt kezdeményezés, nem terjesztette be. Meg kell állapítani, hogy éppen az alultervezett kiadási tételek miatt az évközi módosítások következtében a reform mérté kű lépések elsősorban az egészségügy területén elmaradtak, hiszen az ügyeletre, fogászati ellátásokra, egyéb reformintézkedésekre tervezett kiadásokból kellett a bérfejlesztés többletét megfinanszírozni. Sajnos az Állami Számvevőszék által a megelőző évekb en is kifogásolt alapproblémák ebben az évben is jellemzőek voltak. Nem módosult sem a társadalombiztosítás törvényi környezete, sem pedig nem módosultak azok a szabályok, melyek alapján a társadalombiztosításnak egy gazdaságosabb, jobb gazdálkodást lehete tt volna végeznie, ezek sem változtak. Tehát ismét bebizonyosodott az, hogy a jelenleg meglévő költségvetési előírások nem teljesíthetők maradéktalanul, de nem alakultak ki az új szabályok sem a társadalombiztosítás számára. Valójában egy 42 milliárdra növ ekedett hiány mellett sem mondhatjuk el, hogy a nyugdíjak kivételével a pénzbeni ellátások reálértékét sikerült volna megőrizni, és a természetbeni ellátások színvonala is tovább csökken. Nagyon röviden a bevételek alakulásáról: Mint említettem, 5 milliárd os többletet jelentett a bevételeknél az a bérnövekedés, ami 1994ben váratlanul bekövetkezett. Elmaradt ugyan a 16 milliárdos vagyonátadás, de ehelyett a kormány 16,2 milliárd forintot készpénzben fizetett ki a társadalombiztosításnak a MÁVtartozások fej ében, és változott utána a korábbi törvények vagyonátadásról szóló előírása is. Az összes bevétel tulajdonképpen 24 milliárdos többletbevételt jelentett a tervezettnél. Természetesen még ez sem biztosította a nullszaldós költségvetéseket. A kiadási előirán yzatok teljesüléséről énmagam végignéztem azokat az állami számvevőszéki jelentéseket - hiszen szakmailag próbáltam megítélni a kiadások teljesülését - , amelyeket a Számvevőszék ebben az évben igen újszerűen és nagyon hasznosan elkészített.
