Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
1871 Annál megmagyarázhatatlanabb, mivel az erdő- és a vadászati törvényben viszonylag egyszerű módon sikerült az erdő, illetve a vadőrök kérdését megoldani. A T/1686. számú erdőtörvényj avaslat 8691. §aiban, ha nem is kifogástalanul, de elrendezi az erdőőrök - a törvényjavaslat szóhasználatában: "az erdészeti szakszemélyzet" - státusát, jogait és kötelezettségeit, a fegyverviselést is beleértve. Meg kell mondanom, a törvényelőkészítő m unka szinte érthetetlen hiányosságára és a kormányon belüli összehangolatlanságára utal, hogy a földművelésügyi miniszter úrnak sikerült egy problémát megoldani - többékevésbé , a környezetvédelmi miniszter úrnak pedig nem sikerült. Azt hiszem, jobban ös sze kellene hangolni, és valahogy egyformábban csinálni a dolgokat - mindenkinek haszna lenne belőle. Amikor ebben az országban - sajnos - annyi a magánhadsereg, a különféle vagyonőrző szervezeteknek a csapatai - még Csák Máté idejében sem volt talán ennyi az országban , akkor ne féljünk attól, hogy a természetvédelem is kap egy fegyveres őrséget! Ugyanez vonatkozik, persze, az erdőre is és más, hasonló nemzeti értékekre. A törvényjavaslattal szemben fölhozható másik súlyos kritikai észrevétel az, hogy nem rendezi megnyugtatóan a természetvédelem szervezeti rendszerét. A törvényjavaslat ugyan szól az 57. §ban - bár igen szűkszavúan és határozatlanul - a természetvédelmi igazgatásról és a természetvédelmi igazgatóságokról, azonban ezek központi irányítását "a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet"re bízza. (17.40) A törvényjavaslat ezzel a természetvédelmi hivatali szervezetet közvetlenül a miniszter irányítása alá látszik rendelni. Ez a jelenlegi helyzettel szemben is visszalépést jelent, mive l jelenleg is létezik és funkcionál, és ismereteim szerint - és ezt a területet eléggé ismerem - az egész államigazgatásban példamutató módon funkcionál a természetvédelem országos központi irányítása. Éppen ezért érthetetlen, hogy miért tűnik úgy ennek a törvényjavaslatnak az olvasása során, hogy ennek a szervezeti kérdésnek a megoldása elmarad. Végül a harmadik probléma: a jogi kérdések. Az előzőekben Kutrucz Katalin hozzászólására Szabó Lajos Mátyás igen tisztelt képviselőtársam reagált, aki jogi kérdése ket és jogfilozófiai kérdéseket is feszegetett. Elhoztam magammal az 1871. évi XXXI. törvénycikket, az akkori erdőtörvényt. Nagyon kérem az igen tisztelt miniszter urakat, hölgyeket és a kormányt, hogy ne szégyelljék elővenni a múlt század végén készült ma gyar törvényeket. Ezek ugyanis az akkori európai törvényhozás színvonalán mozogtak és álltak, és meg kell mondanom önöknek, kis tartalmi módosításokkal ezek a törvények ma is megfelelnek a nyugati jogi normáknak. Szabó Lajos Mátyás jogfilozófiai problémáka t emlegetett. Ezekben a törvényekben testet ölt az, hogy ami egy szabályozási területre vonatkozik, és minden olyan részletkérdés is, ami az állampolgárok széles körét érinti, amihez jogi, pénzügyi vagy büntető szankciók járulnak, azok lehetőleg egy törvén yben, együtt legyenek megfogalmazva. Csak egy példát mondanék ebből az erdőtörvényből. Azt hiszem, ez ma is ilyen konkrét fogalmazásban kívánkozna bele sok törvényünkbe. Annyira szépnek találtam, ezért engedjék meg, hogy ezt az egy paragrafust felolvassam: "Aki pedig élőfa gallyát vagy ágát letöri, levágja, megvagdalja vagy a fát hasonló módon megrongálja, az egész élőfa értékének tized részétől annak egész értékéig terjedhető kártérítést tartozik fizetni, s azonfelül 10 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." Persze az akkori tíz forint gondolom, hogy ma több ezer forintnak felel meg. Ezt azért hoztam föl példaképp, mert az ellenzék részéről többen, és főképp a konzervatívabb gondolkodású képviselők - így én is - a jogszabályalkotásnak ezekre a hag yományaira hívjuk fel a figyelmet. Nézzék meg kérem, az angol törvények ma is körülbelül ilyenek. Tehát a közösséget, az emberek széles tömegét érintő kérdéseket nem rendeletben szabályozzák, nem miniszteri vagy kormány- vagy egyéb rendeletekben, nem utalj ák ki a törvény keretéből, hanem azon a törvényen belül szabályozzák, és így válik a jogkövetés általánossá, mert a polgárnak nem 15 helyen kell
