Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - URBÁN ÁRPÁD (MSZP):
1830 hogy fogalma sincs róla, mit beszél, és nyilván őszinte felháborodással utasítaná vissza, ha ezek után bárki rasszizmussal gyanúsítan á. Bizony, nagyon is időszerű az a rendőrségi attitűdvizsgálat, amelynek megkezdését Kuncze Gábor belügyminiszter a minap jelentette be. Az etnikai konfliktusok a társadalom meglévő feszültségeiből alakulnak ki, de a rendőrség részrehajló vagy agresszív fe llépésével sokat tehet az elmérgesítésükért. Az agresszív fellépésnek az a filozófiája, hogy az erőfölény demonstrálásával megelőzhetők a valóban társadalmi méretű etnikai konfliktusok. Ez a számítás beválhatott a totalitárius államban, amely egyképpen elf ojtott minden autonómiatörekvést. De ma, amikor az etnikai közösségek identitástudata és öntudata csak erősödni fog, és kívánatos is, hogy erősödjék, az erőfölény tettleges demonstrálása inkább rálapátol a gyűlöletre. A brightoni, floridai, Los Angelesi f aji zavargásoknak óriási irodalma van. Bölcsebb lenne a tanulságaikat folyóiratokból és filmekből megismerni, mint a saját bőrünkön tapasztalni. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. Szólásra következik Urbán Árpád úr, Magyar Szocialista Párt, és őt követi Halda Aliz, Szabad Demokraták Szövetsége. URBÁN ÁRPÁD (MSZP) : Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Tisztelt Kedves Vendégek! Nógrád megye képviselőjeként szeretnék szólni megyénk cigányságának helyzetéről, arról a megyérő l, amely e piramisnak a legalsó sorában foglal helyet. Ebből következik, hogy megyém, Nógrád megye lakosainak 11 százaléka cigány származású. Tudom, hogy ezen néhány perces vállalásom ugyanúgy nem lehet sikeres, mint ahogy azt is tudjuk, hogy a mai vitanap is csak ráirányíthatja mindannyiunk figyelmét a hazánkban élő cigányság mindennapos gondjaira, problémáira, de a megoldáshoz évtizedek következetes, kitartó, megértő, összehangolt munkájára lesz szükség. Mondandómat egy cigányember, Lakatos Menyhért úr go ndolataival szeretném bevezetni. "Hétszáz éve élünk e hazában, nincs itt fűszál, fa, de talán egy szál virág sem, melyben ennek a népcsoportnak a hamvait ne lehetne megtalálni. Igaz, mi soha nem voltunk e hazában szálfák, bokrok sem, de voltunk valamiféle gyom, ami ennek a hazának a földjén tenyészett, ha vadon is. Itt nőttek férfivá dédapáink, apáink, ez a föld adott táptalajt dalainknak, művészetünknek. És mi, hálaként a szülőföldnek, századok óta nem tudunk mást adni, csak testünket trágyának. Pedig mind ig többet szerettünk volna: alkotni, teremteni, mint mindenki, aki szereti ezt a hazát és része kíván lenni e nemzetnek. Adassék meg hát nekünk is, hogy szülőföldünknek mondjuk e hazát." E néhány csodálatos mondatban azt hiszem, minden megtalálható, amiért ma itt vagyunk a parlamentben. Nógrád az ország egyik legkisebb megyéje. Szorosan tapad ahhoz az északkeleti régióhoz, amelyről tudjuk, hogy válságövezete hazánknak, mégis sokkal kevesebb szó esik megyénkről e házban, mint amennyit helyzete megérdemelne. Ma egyértelművé vált mindannyiunk számára, hogy a cigányság jelenlegi helyzete az ország gazdasági és morális helyzetétől nem elválasztható. Úgy gondolom, nálunk gazdagabb megyékben talán a szegénység is elviselhetőbb. Nálunk a helyzet sajnos már az elvis elhetőség határán áll. 23 cigány kisebbségi önkormányzat működik Nógrádban, a cigány lakosság száma megközelíti a 24 ezer főt. Felszámolódott térségünkben a bányaipar, az üvegipar, tönkrement a mezőgazdaság, a megmaradt vállalatok is csökkentett létszámmal működnek, megszűnt az ingázás, a képzetlen munkaerőre szinte nincs szükség. Így fordulhat elő, hogy egy cigányok lakta kis nógrádi településen 180 emberből mindössze kettőnek van munkája. Pozitív példaként csak Rétságot és régióját említhetném, ahol örven detes módon az új munkahelyek teremtése az utóbbi időben úgy tűnik, emelkedni fog. A települési önkormányzatok költségvetésükből az alapellátást sem tudják biztosítani a lakosság számára. A munkanélküliség néhol meghaladja a 20 százalékot. Mi hát a megoldá s? Az iskola. A szellemileg borzalmasan alultáplált cigányság óriási veszélyt jelent a társadalom számára. Nem igaz, hogy a cigányok nem akarnak tanulni; de biztosítani kell
