Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
1815 sorba szorult cigányok foglalkoztatása is. Természetesen e programba illeszthetők a helyi közmunkák az infrastruktúra ellátására és a környezetállapot javítására is. Én úgy gondolom, hogy mindaz a feladat, amiről ma beszélünk, hétfőről keddre nem oldható meg, de okos, konzekvens és tényleg együttműködő lépésekke l hasznos, és azt hiszem, a jövőben egy elérhető célt jelenthet számunkra. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Kovács Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, őt kö veti majd Szabó Rudolfné, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót Kovács Kálmán képviselő úrnak. DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! Sokan elmondták: a cigányság helyzetével való érdemi foglalk ozás nem halogatható, a problémák megoldását haladéktalanul meg kell kezdeni, mert minél tovább halogatjuk a tényleges cselekvést, annál nehezebb lesz bármit is megoldani. A kormánykoalíció is érzi, hogy tennie kell valamit. Kérdés az: vane tényleges csel ekvési szándék? Nem tekinthetőe kipipálandó feladatnak a mai vitanap? Az előkészítés arra enged következtetni: kritikánk nem megalapozatlan. Számos anyagot kaptunk, de sajnálatos módon hiányzik a kormány cselekvési anyaga. Nem tudjuk, a kormány mit akar. Vajon a mai vitanap szinteree az egyre erőteljesebb sikerpropagandának, vagy valójában a cselekvés kezdete? Igaza van Hága Antónia képviselőtársamnak: egyetlen párt se sajátítsa ki a cigányság nehéz helyzetét, de a kormánykoalíció sem, és a miniszterelnök úr beszéde után azt kell mondanom, hogy a kormányzat sem önmaga igazolására. Valljuk be őszintén: egyik párt sem rendelkezik igazán kidolgozott cselekvési programmal. A kormány sem. A továbbiakban a kormányprogramot idézem: "A kormány fontos feladatának t ekinti a magyarországi cigányság helyzete romlásának megállítását, további társadalmi lecsúszásának megakadályozását. A kormány a lehetséges áttörési pontokra és területekre, a cigányság oktatásának javítására, a cigány értelmiségi réteg megerősödésére és kiszélesítésére összpontosítja a figyelmet. A cigányság helyzetére vonatkozóan a kormány megfelelő tényfeltárás után válságkezelő programot dolgoz ki." A megfogalmazottakkal a Kereszténydemokrata Néppárt egyetért. Mi, kereszténydemokraták csak azt kérdezzü k: hol ez a program? A továbbiakban az egyik legfontosabb területről, az oktatásról beszélek. Mindnyájan egyetértünk: az egyik kitörési pont pontosan az oktatás. Az állami felelősségvállalás tudatos csökkentése az oktatásügyben, a modernizáció címén végreh ajtott leépítések, a pedagóguslétszám drasztikus csökkentése az egész magyar oktatásügyet hátrányosan érinti. A Kereszténydemokrata Néppárt felelősséggel kijelenti: a hátrányok halmozottan fognak jelentkezni a cigányság oktatásának terén. Kormánypá rti képviselőtársaim azzal érvelnek: megemelték a fejkvótát, különösen a kiegészítő etnikai fejkvóta lett magasabb. (14.30) A valóság sokkal bonyolultabb. A központi elvonások miatt a megnyomorított önkormányzatok esetenként nem arra használják fel, amire kapták. Igaz az is, hogy az önkormányzatok nem mindig tüntetik fel megfelelően a cigány etnikumhoz tartozó tanulókat az önkormányzati statisztikai lapon. Kimutatható az is, hogy a cigányok lakta településeken a kereseti viszonyok és a munkanélküliség miatt igen csekély az önkormányzatok bevétele. A szorongatott helyzetben lévő önkormányzat tehát éppen ott igyekszik szabadulni feladataitól, ahol a legégetőbb szükség lenne rá. Ma mindennapos gyakorlat például az óvodák megszüntetése, a tanulócsoportok összevo nása. Előttem többen hangsúlyozták az óvodai nevelés fontosságát a cigánygyermekek számára.
