Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VEÉR MIKLÓS (MSZP):
1811 Ennyit szerettem volna mondani a tudományos bevezetés mellett, amelyet majd az államtitkár úrnak írásban adok át; és szeretnék hi nni abban, hogy ez a mai megbeszélés, ez a mai vitanap is elősegíti azt, hogy minden magyar állampolgár számára megteremtsük egy igazabb, egy gazdagabb, egy szebb élet lehetőségét. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron k övetkezik Veér Miklós, a Magyar Szocialista Párt részéről; őt követi majd Kovács Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Veér Miklós képviselő úrnak. VEÉR MIKLÓS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Jelenlévők! Alelnök Asszony, Képviselőtársaim! Sokan vallomással kezdték ezt a mai napot; én annyit mondok magamról, hogy én is az aláírók egyike voltam, és a hetvenes évek közepén ehhez a témához elég szoros kötelék kötött. A jelen gyökereit a múltban kell keresni - ez a kijelentés a cigánysággal való országos, megyei és helyi foglalkozásra is igaz. Viszonylag nem sokat tudunk a magyarországi cigányság múltjáról, s ennél sokkal nagyobb baj, hogy legtöbben a mai helyzetüket, a jelenüket sem isme rik. Zala megyében, a megyei levéltár birtokában lévő legrégebbi latin nyelvű cigányösszeírás adatai szerint - amely az 1785. évben készült - az összeírás községenként történt, a jelenleginél területileg nagyobb Zala megyében. Csak néhány adatot említek: o tthon tartózkodó gyermekek száma: 213 fiú, 184 lány; iskolába járó gyermekek száma: 4 fiú, 3 lány; más családnál van elhelyezve - béres : 144 fiú, 124 lány. A felnőttekre vonatkozó adatokból is csak néhányat említek. Itt megtudhattuk, hogy 9 fő katona, 12 1 fő szolga, 80 cseléd, 330 fő zsellér, 40 fő jobbágy, 7 fő muzsikus, 56 fő úgynevezett üzemi dolgozó, 329 fő kézműves, 4 fő koldus. Rendszeres adózó a 985 fő felnőttből 396 fő; házadót 187 fő fizetett. Tovább nem folytatom a több mint 210 évvel ezelőtti a datok sorát, de talán az eddigiek is igazolják azt, hogy már 1785ben is a népesedési adatok mellett a legfontosabb tényezőnek a cigányság viszonyainak megismerésekor a foglalkoztatási helyzetüket ítélték. A magyarországi cigányság népesedési és foglalkozt atási adatairól - ahogy ezt itt a miniszter úr is és néhány képviselőtársam is említette , az 1971ben végzett országos reprezentatív felmérés adott méltó tájékoztatást. (14.10) Ezt az elemzést Kemény István írta, készítette - akkor ez a Valóság című foly óiratban jelent meg. Akkor az ország népességének mintegy három százaléka volt cigány. A '70es évek elejétől indult el a megyéknél a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által erősen szorgalmazott cigányügyi koordinációs tevékenység. Zala megyében 1970ben, m ajd 1974ben volt a cigányság helyzetének megismerését szolgáló felmérés. Mindkét felmérést a Zala megyei munkaügyi osztály végezte. 1970ben az akkori 5331 fő Zala megyében élő cigány népesség 46,2 százaléka volt munkaképes korú, állandó munkaviszonya 874 főnek, a cigány lakosság 16,5 százalékának volt. Az 1974. évi felméréskor, amelyet Kemény István módszereivel végeztünk - megjegyzem, hogy ebben akkor személyesen én is közreműködtem , az akkori 6331 fős megyei cigányság 48,9 százaléka volt munkaképes ko rú, ekkor állandó munkaviszonya 1300 főnek, a cigányság 20,6 százalékának volt. Tehát négy év alatt kimutatható volt egy 4 százalékos javulás. A témával rendszeresen foglalkozott az akkori Zala megyei vezetés. Miután kimutatható volt, hogy a cigányság fogl alkoztatásának egyik legnagyobb akadálya a megfelelő szakképzettség hiánya, ezért kiemelt figyelmet fordítottak a cigány fiatalok iskoláztatására. Ennek keretében született az az elhatározás, hogy egy bentlakásos cigánykollégiumot létesítettek Zala megyébe n. Ez 1973ban, az
