Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TÓTH PÁL (MSZP):
1793 ajánlás az európai cigányokról szól. Természetesen egyetértek azzal, hogy a magyar törvény Magyarországon őshonos népcsoportnak minősíti a cigányokat, az ajánlás fő mondanivalója azonban az, hogy a cigányokat, mint nem területhez kötött kisebbséget minden olyan jog megilleti, ami más nemzeti kisebbséget megillet. És vonatkoznak rájuk azok a jogok, amelyeket a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája tartalmaz. Vagyis a nyelvi j ogok függetlenek attól, hogy az egyes cigány népcsoportok milyen nyelvet beszélnek, tehát egymás közötti nyelvjárásaik, különböző anyanyelvi megjelenésük egyenrangú. Az Európa Tanács ajánlásainak magyarázatában, illetve az európai cigányság helyzetének az értékelésében nagyon sok helyen elhangzik, hogy egyetlen nép sem volt olyan mértékű diszkriminációnak kitéve, mint a cigányság. Úgy gondolom, ez rávilágít arra, hogy az európai embernek, aki úgy érzi, a humanitásnak egy szikráját követni tudja és magáénak ismeri, a bevezetőben mondottakat kell követnie. Tehát saját magából kiindulva kell kezelnie ezt a kérdést. A hatályos magyar alkotmány 70/E § (1) bekezdésében kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz. A 70/D § (1) bekezdésében pedig az áll, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez csak egy része, bár az egyik legfontosabbika, azoknak a feladatoknak, amelyeket az állam köteles ellátni. Az á llami intézményrendszer működtetéséhez és a fentiek biztosításához az államnak bevételekre van szüksége. Az alkotmány szerint az Országgyűlés feladata, hogy meghatározza az ország társadalmigazdasági tervét, megállapítsa az államháztartás mérlegét, jóváha gyja az állami költségvetést és annak végrehajtását, valamint hogy döntsön a kormány programjáról. A kormány viszont egyebek között biztosítja a társadalmigazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról, meghatározza a szociális és egészségüg yi ellátás anyagi, állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről. Ehhez mind pénzeszközök kellenek. Talán nem követek el súlyos hibát, ha kimondom, hogy a cigányság tekintetében sem tudunk az előzőeknek megfelelni. Tehát nem tudjuk teljes íteni az alkotmány tételes előírásait, mivel a szükséges pénzügyi fedezetet sem tudjuk biztosítani. A hiány miértjébe természetesen beletartozik az ország általános helyzetén belül a cigányság szerepvállalása is a nemzetijövedelemtermelésben. Nem engedhet i meg egyetlen állam sem, hogy népességének olyan nagyságrendű részével, mint a magyarországi cigányság, nem foglalkozik kiemelten, ismerve annak tragikus helyzetét s annak jövőre gyakorolt hatását. A jelenlegi helyzetet értékelve meg kell állapítani, hogy sok minden történt, de még mindig a megoldási változatok között polemizál az ország. Én személy szerint ezt a polemizálást látom tragikusnak, hiszen ki kell mondani, hogy a csak materiális megoldás nem vezet eredményre. Olyan szellemi erőteret kell létreh ozni, amely a cigányok elfogadottságát, támogatását nem feltételekhez köti, hanem alternatívát ad, s ezzel lehetőséget ad az önmegvalósításra. Ezt a munkát önmagában is értékteremtőnek kell tekinteni, és itt a gyakorlati lépések a döntőek. Ezeket viszont h elyben, önkormányzati szinten tudjuk hatékonyan támogatni és megvalósítani. És ehhez jelenleg semminemű határozott kormányprogram nem áll rendelkezésre. Én erre hívom fel a kormány minden tisztségviselőjét, az érintetteket, hogy ebben igenis határozottan é s gyorsan tegyenek. Addig, míg nem késő. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) (12.40) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Tóth Pál képviselő úrnak, MSZP, akit Pokorni Zoltán képviselő úr követ, a Fideszből. TÓTH PÁL (MS ZP) :
