Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA, a KDNP
1770 Igaz erre a megyére, hogy 1992. április 27én hazánkban először felállították a cigány áldozatok emlékművét, a holocaust évfordulóján; hogy épült azóta cigány közösségi ház Tiszavasváriban és Tiszadobon. Keresik tehát ők is emlékeik megőrzését, kultúrájuk feltámasztásának lehetőségét, m iközben napi megélhetési gondjaikkal kell megküzdeniük. Problémáik vannak - az előbb már szóltam róla - az önkormányzatokban létező lehetőségek megkapásakor. Számtalan településen úgy kezelik őket, mint fölösleges rosszat, akik csak a problémák halmazával jelennek meg az önkormányzatokban. Sokan jönnek hozzám is, megkérdezik, hogy hány alkotmány van Magyarországon, és a cigány kisebbségi önkormányzati képviselők miért nem kaphatnak tiszteletdíjat. Jog, alkotmányi deklaráció tehát már van - de a gyakorlat mé g számtalan ellentmondást, számtalan feszültséget és problémahalmazt hordoz magával. Számtalan elképzelésük van. Itt hallottuk, mind a miniszter úr expozéjában, mind az előttem felszólalók vezérszónoklataiban, hogy alapítvány jött létre, több alapítvány mű ködik, hogy van Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, amely hivatott az ő gondjaikat, problémáikat kezelni, velük párbeszédet folytatni. Megjegyzik nagyon sokan a cigány szervezetek közül, hogy ez a forma nem jó ma már. Elképzelnek egy olyan, a Minisztere lnöki Hivatalban működő, államtitkári szintű, a cigány problémák kezelésére felállított szervezetet, amely - úgy vélik - sokkal jobban tudná szolgálni az ő ügyüket. Vannak tehát olyan gondok, olyan problémák, amelyek a jog szempontjából - akár csak a kiseb bségi törvény vagy a kisebbségi önkormányzati törvény módosításával, újramegvitatásával - áthidalhatóak lennének. És persze, a legfontosabb talán az lenne, ha bizalmat táplálnánk egymás iránt. Ha végre bizalmat kaphatnának ahhoz, hogy legitimitásukat elnye rve, sorstudatra ébredve képesek saját problémáikat megfelelő társadalmi támogatással kezelni. Mi lehetne a megoldás? Hága Antónia azt kérte számon, hogy milyen megoldásokat láthatnánk. A megoldások nagy része benne volt a kormányprogramban, a megoldások n agy részét tartalmazza az a kormányhatározat, amely a cselekvési programot megfogalmazta. Hadd mondjam el, hol látjuk mi, kereszténydemokraták a kitörési pontok lehetőségét: A foglalkoztatottságról szeretnék legelőször szólni. A megfelelő adatok szerint ma a cigányság foglalkoztatási arányai a hasonló végzettségűekhez képest - ki kell jelenteni - csak kissé rosszabbak a többségi, a magyar foglalkoztatáshoz képest, hiszen ma már a hasonlóan alacsony végzettségű nem cigányok is - legalábbis a mi térségünkben - tartósan munkanélküliek. Ám a cigány fiatalok körében a tartósan munkanélküliek aránya legalább 40 százalékkal haladja meg az azonos végzettségű és életkorú nem cigány pályakezdők adatait. Mindig hangsúlyozni szoktam: a legnagyobb bűn a munkanélküliségen belül, hogy nem fordítunk kellő figyelmet a pályakezdő fiatalok munkakezdési esélyeinek biztosítására - és ez igaz a cigányok és magyar pályakezdő fiatalok esetében is. A tipikus cigány munkanélküli emellett még sokkal hosszabb ideje van állás nélkül, és nagyobb valószínűséggel merítette ki segélylehetőségeit is, hiszen a nagy elbocsátások időszakában, a nyolcvanas évek végén és azóta folyamatosan - egyetértek vele - a diszkrimináció nyíltabbá vált, és az elbocsátások sorozata a cigányokkal kezdődött. (10. 40) Nagyon elszomorító a nagyarányú munkanélküliség a szakmunkás végzettségű cigányok körében, hiszen helyzetük reménytelennek mutatja a tanulás révén való felemelkedés esélyeit és lehetőségeit. Persze nemcsak azért ilyen súlyos a foglalkoztatási problémáj uk, mert az országos átlagnál lényegesen iskolázatlanabbak, hanem azért is, mert pont azokon a válságterületeken élnek nagy tömegben, ahol nagyon tartós és nagyon súlyos a munkanélküliség. Mi lehetne a kitörés? A közmunkák intézményének a támogatása, fokoz ása. Kitörés lehetne a szociális földprogram továbbfejlesztése, még akkor is, ha a cigányságnak eredendően nem
