Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP
1763 Nyilvánvalóan egészen másként kell megközelíteni azt a kérdést, hogy a cigányság sorai között találhatjuk a közelmúltban elhunyt, a világ legnagyobb zongoraművészének tartott Cziffra Györgyöt éppúgy, mint igen sok kiváló muzsikust. Olyan művészek találhatók közöttük, akikre az egész világ felnéz. Tehát úgy gondolom, hogy a cigányság problémakörét különkülön kell megítélni, attól függően, hogy a cigányság melyik részéről beszélünk. Azt, hogy ez a helyes me gközelítés, számomra az a tény is bizonyítja, hogy a cigányságnak önmagának is legalább kétszáz szervezete van. Nyilvánvalóan azért van szükség ennyi szervezetre, mert a cigányság problémái legalább ennyiféle formátumban jelennek meg. Feltétlenül foglalkoz ni kell a cigányság problémakörén belül azzal a kérdéssel, hogy vane diszkrimináció a cigányság vonatkozásában vagy nincs diszkrimináció, mert a teendők csak ennek eldöntésétől függően határozhatók meg tárgyilagosan. Úgy gondolom, önmagában az a tény, hog y az országgyűlési képviseletük a mai napig nincs megoldva, mindenképpen súlyos diszkrimináció, ezen túl kell lépni, tulajdonképpen valamennyiünk szégyene, hogy ezt nem oldottuk meg. Ami a cigányság kérdéskörének egyéb problematikáját illeti: én magam a kö zel harmincöt éves ügyvédi praxisom alapján mint tanú is állíthatom, hogy a büntetőügyek jelentős részében bizony súlyos diszkriminációnak voltak kitéve a cigányok. Nem egy esetben magam is azt tapasztaltam, hogy már önmagában a bőrük színe, és egyáltalán az, hogy ők a cigányság körébe tartoznak, a büntetőügyek egy igen tekintélyes hányadában meghatározta az ő helyzetüket. De legyen szabad rámutatnom arra, hogy sajnálatos módon a cigányság problémája és diszkriminációja tulajdonképpen az élet minden terület én kimutatható. Talán nem fogják tőlem rossz néven venni a kissé élesebb nyelvű megfogalmazást, de mondjuk vegyük az SZDSZ házipénztáraként működő fővárosi közgyűlési pénztárat, amely a Fesztivál Zenekarnak az elmúlt években több száz millió forintot jutta tott, de a világon unikum, teljesen egyedülálló és ennek következtében a világ kulturális életében is kimagasló szerepet játszó 100 tagú cigányzenekar - ha jól tudom - innen egyetlenegy fillért nem kapott. A tisztelt Háztól is - ha jól emlékszem - mindössz esen 1 millió forintot kapott a múlt évben a Fesztivál Zenekar több száz millió forintos juttatásával szemben. Az én képletemben ez úgy jelenik meg, hogy mi ez, ha nem diszkrimináció. Természetesen a diszkrimináció legsúlyosabb formája az, hogy ez egyáltal án így lehet. Úgy gondolom, hogy ez önmagában is megoldásért kiált, hiszen az egész cigány művészet és cigány kultúra mint híd kellene hogy szerepeljen a jövőt illetően a megoldások rendszerében, mert a cigány művészet és kultúra egy több száz éves kultúrá nak és művészetnek a megjelenési formája, amire valamennyien büszkék lehetünk, és ez valóban egy összekötő kapocs a magyar társadalomnak a cigányságtól kissé elidegenedett tagjai és a cigányság között. Tehát ennek igenis meghatározó jelentősége lehet a cig ányság beilleszkedésében a magyar nemzetbe. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint ahhoz, hogy kitörést érhessünk el az eddigi passzív és a cigányságot mindinkább ellehetetlenítő politikából, mindenekelőtt az szükséges, hogy az eltartott passzív cigán yképből egy olyan aktív cigányképet, cigány társadalmat alakíthassunk ki, amely a kérdés megoldását képes elősegíteni. Én nem szégyellem kimondani, hogy a cigányság vezetőit mint barátainkat kell kezelni. Egészen más lehet a megoldás az ilyen megközelítés esetében, mint eleve a többségkisebbség komplexusból kiindulni. Ismételten szeretném igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy amikor a magyarságot végveszély fenyegette Marosvásárhelyen, akkor a cigányság nem mérlegelt, hogy ő kisebbsé ge vagy nem kisebbség, hanem egységesen vállalta a nagyon nehéz magyar sorsot. (10.00) Úgy gondolom, látni kell, hogy a cigányság és a magyarság ellentéteinek feloldása nem várhat további halasztást, hiszen a cigányság és a magyarság ténylegesen létező el lentétei általában ott jelennek meg, ahol a cigányság megélhetése nincs biztosítva. A cigányság megélhetését tehát mindenképpen biztosítani kell munkahelyek teremtésével. Annak ellenére, hogy egyes cigány
