Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 27 (161. szám) - A cigányság helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TABAJDI CSABA, az MSZP
1758 egyik kezdeményezője volt a cigány vitanap megtartásának, annak, hogy a cigányság helyzetéről a legszélesebb nyi lvánosság előtt őszintén, a valós helyzettel szembenézve, a megoldás reális lehetőségeinek keresésével és bemutatásával essék szó. Az a tény, hogy a cigányság helyzete az Országgyűlés napirendjére került, egyértelmű jelzés az érintettek számára, hogy a mag yar politikai élet felelős szereplői nem kívánják elfordítani tekintetüket a problémákról, a magyar társadalomhoz szervesen hozzátartozó kisebbségként kezelik őket. Tisztelt Ház! Joggal merül fel a kérdés: időszerűe éppen most megvitatni a cigányság helyz etét s a megvalósuló, illetve a tervezett cselekvési programokat, amikor a társadalmi méretű lecsúszás, az anyagi, szociális elesettség nem csupán a cigányságot sújtja, hanem jóval szélesebb társadalmi csoportokat érint. A kormány és a szocialista képvisel őcsoport tudatában van annak, hogy ebben az országban több millió ember él nagyon nehéz körülmények között, sokuk a létminimum alatt. Tudjuk, hogy a magyar társadalomban nemcsak a cigány kisebbség tagjaiból állnak a piacosodás vesztesei. Mégis meggyőződésü nk, hogy nem várhatunk tovább, nem várhatjuk meg, amíg a társadalom szerencsésebbjeitől leszakadók helyzete átfogó módon, a piacgazdaság természetének megfelelő szociális és foglalkoztatási rendszerrel strukturálisan is orvosolható lesz. Hölgyeim és Uraim! Válságot kell kezelnünk ezen a téren is. Az elmúlt hónapokban a cigányság helyzetének javítása érdekében a kormány válságkezelő lépéseket tett, túlélési programokat indított be, a jelenlegi szűkös anyagi helyzetben kijelölve azokat a kitörési pontokat, am elyekre figyelmet fordítva a legtöbb eredmény érhető el már középtávon is. Nagyok, időnként csodaváróak is az elvárások a cigányság részéről helyzetük folyamatos romlásának megállítására. Ugyanakkor a többségi társadalom széles rétegei is éberen figyelik, hogy a politikai élet felelős vezetői, mindenekelőtt a kormányzati felelősséget viselők hogyan ítélik meg a helyzetet, milyen eszközöket és módszereket alkalmaznak a problémák megoldására. Nyilvánvaló, hogy a '80as évek vége óta romlottak a magyar - cigán y együttélés feltételei, nőtt a szociális távolság, csökkent a türelem és a megértés szintje. (9.30) Elzáródtak a párbeszéd csatornái, felütötte a fejét az aktív cigányellenesség, ennek nyomán megindult a cigány önvédelmi szervezkedés. Szembe kell nézni az zal, hogy vannak városnegyedek és települések, ahol a cigány kisebbség érzi magát fenyegettetve, de van, ahol a magyar többségi társadalom, - a kölcsönös fenyegetettség fortélya érvényesül. Tisztelt Országgyűlés! Kulcsfontosságú, hogy a mai parlamenti vita nyomán a többségi társadalom világosabban értse, a cigányság problémáinak nem a többség hátrányára történő kezelése az ő érdeke is. Érdeke, hogy azok a cigányemberek, akik újra dolgozni szeretnének, kapjanak esélyt a munkára. A többségi társadalom érdeke, hogy ne keletkezzen, nehéz teherként, akkora igény a szociális és más segélyek iránt. A többségi társadalom érdeke, hogy százezrek a magyar társadalomban ne érezzék magukat bőrszínük, származásuk miatt kitaszítva. A többségi társadalom érdeke, hogy ez a k itaszítottságérzés ne váljon sem az elkeseredés, sem a nehezen kezelhető kisebbségi radikalizálódás forrásává, ne váljon etnikai konfliktusok okozójává. A többségi társadalom érdeke, hogy a cigányság azon része, amely - sajátos kulturális értékeit megőrizv e - be akar illeszkedni, integrálódni akar a magyar társadalomba, azt megtehesse. Tisztelt Képviselőtársaim! A cigányság más etnikai kisebbségektől való különbözősége, belső megosztottsága ellenére szuverén etnikumnak, népnek tekinthető. A társadalomba val ó beilleszkedésük fontossága miatt a cigányság nem csupán egyike a kisebbségeknek, hanem különleges figyelmet érdemlő népcsoport. A cigányság helyzetének megértésekor figyelemmel kell lenni rendkívüli nyelvi, kulturális és szociális differenciáltságára.
