Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Bejelentés helyettes válaszadó személyének elutasításáról - Rockenbauer Zoltán (Fidesz) - a külügyminiszterhez - "Meddig késlekedik Magyarország Tajvan-politikája?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ROCKENBAUER ZOLTÁN (Fidesz):
1688 meg. A tajvani demokratikus átalakulás a középeurópaitól függetlenül, de azzal párhuzamosan ment végbe, és a hétvégi elnökválasztás betetőzte ezt a folyamatot. Magyarország és Tajvan között a politikai és gazdasági kapcsolat a kilencvenes évek elejétől kezdve dinamikusan fejlődött, különösen azt követően, hogy '90ben közös megegyezés alapján a tajvani fél megnyitotta kereskedelmi képviseletét Budapesten. Ezzel egy időben a magyar diplomácia is kinyilvánította azon szándékát, hogy megnyissa a magyar kereskedelmi kirendeltséget Tajpejben. A folyamat magyar részről azonban '93 után lelassult, és az új kormány hivatalba lépésével teljesen leállt. M ára az Európai Unió - Izlandot leszámítva - valamennyi tagállama rendelkezik kereskedelmi képviselettel Tajpejben; az utóbbi években Lengyelország és Csehország is megnyitotta irodáját a tajvani fővárosban; az év folyamán így tesz Románia is. Az MSZPSZDSZkormány vonakodása a kérdésben minden szempontból érthetetlen. Káros mind politikai, mind pedig kereskedelmi szempontból. Miniszter úr, mennyi ideig késlekedik még a magyar kormány, mikor nyitja meg végre a tajpeji magyar kereskedelmi irodát? Várom válasz át. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. A kérdésre Keleti György honvédelmi miniszter úr válaszol. KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ön úgy kérdezte, hogy meddig késleke dik a magyar kormány ennek az irodának a megnyitásával. Elsősorban erre szeretnék válaszolni. Bizonyára ön előtt is ismert, hogy Magyarország az "egy Kína" elv alapján Tajvant Kína részének tekinti, vele nem a hivatalos, nem az államközi, hanem a gazdasági , kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében érdekelt. Ez azt jelenti, hogy a többi fejlett nyugateurópai országhoz, illetve a világ fejlett országaihoz hasonló álláspontra helyezkedünk, és nem államközi feladatnak tekintjük egy ilyen iroda megnyitását. Való ban, a Külügyminisztérium 1989 óta változatlanul azon a véleményen van, hogy ezt az úgynevezett kereskedelmi irodát meg kell nyitni. Azonban ehhez jelenleg két feltétel hiányzik. Az egyik, hogy a Tajvannal folytatott kereskedelemben érdekelt gazdasági egys égek, illetve intézmények kinyilvánítsák ezt az érdekeltségüket nemcsak elviekben, hanem valamilyen anyagi hozzájárulás formájában is, hogy ez az iroda megnyitható legyen. A másik, hogy meg kell találni azt a költséget is, ami az iroda megnyitása után zava rtalan működést tesz lehetővé, és amelynek az összege 1993as adatok szerint évente mintegy 250300 ezer USAdollárra tehető. Vagyis kizárólag ez az akadálya van ezen iroda megnyitásának, mert a kormány költségvetési forrásból ennek az irodának a megnyitás át és üzemeltetését nem tudja biztosítani. A Külügyminisztérium szakértői gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szempontból egyaránt szükségesnek ítélik a tajvani iroda megnyitását; ugyanakkor az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium is egyetértését fejezte ki ebben az ügyben. Tehát azon leszünk, hogy a fáradozásunk eredményeképpen még ebben az évben avagy a jövő év elején megnyílhassék ez az iroda az ön jogos felvetésének megfelelően. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépe n. Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. ROCKENBAUER ZOLTÁN (Fidesz) : Miniszter úr, az utolsó mondatnak örülök; amit előtte elmondott, azt, hogy is mondjam, furcsállom. Volt egy politikai része a dolognak, erre nem tudok mit mondani, az Európai Unió
