Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SÁNDOR ISTVÁN, az Állami Számvevőszék alelnöke:
1671 Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, joggal tehetik fel azt a kérdést, hogy ilyen nagymértékű hiány esetében miért nem került sor a társadalombiztosítási alapok '94. évi pótköltségvetésének beterjesztésére. A társadalombiztosítás infor mációs rendszeréből adódóan '94 év őszén még azt valószínűsítették az önkormányzatok, hogy az alapok 15 milliárd forint körüli deficittel zárnak. (12.50) Ezt pedig a MÁVtartozás rendezésének akkor eldöntött kezdeményezésével, ha e prognózis jó, a tolerálh ató eltérési sávba sikerült volna csökkenteni. Sajnos a prognózis nem bizonyult jónak, s így '94ben a hiány közel 42 milliárd forint lett. A történtek aláhúzzák a társadalombiztosítási költségvetéskészítés, illetve a végrehajtást figyelemmel kísérő mecha nizmusok átgondolásának szükségességét. Ezzel a tisztelt Ház különböző törvények keretében éppen a napokban foglalkozott, illetve foglalkozik. Ugyancsak aktuális feladat a kincstári finanszírozás mielőbbi kiterjesztése a társadalombiztosításra, ami számos felmerült probléma megelőzését is szolgálja. Mindezeken túl, s ez a legfontosabb, előttünk van a társadalombiztosítási rendszer egészének átfogó reformja, amivel ez évben a parlament is részletesen foglalkozni fog. Tisztelt Ház! Kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, s az ÁSZvizsgálatból következő, várhatóan beterjesztésre kerülő módosításokkal fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Most megadom a szót Sándor István ú rnak, az Állami Számvevőszék alelnökének. DR. SÁNDOR ISTVÁN , az Állami Számvevőszék alelnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének megfelelően elvégezte a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzéseket. A tapasztalatokról szóló jelentés az önök rendelkezésére áll. A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap 1994. évi gazdálkodásáról a zárszámadást a törvényes határidőhöz képest féléves késéssel, 1996 januárjában nyújtották be az Országgyűlésnek. Ez a tény önmagában is jelzi az államháztartás e két nagy ellátórendszerének súlyos gondjait. Éppen ezek a mielőbb megoldásra váró gondok azok, amelyek miatt, elkésve is, érdemes és kell olyan kérdésekről beszélnünk, amelyek immár két éve történtek. Egyrészt az 1994. évi gazdálkodást le kell zárni, másrészt pedig az 1994. évi folyamatokkal kapcsolatos ellenőrzési megállapítások jelentős része ma is aktuális. A mai gondok gyökerei több évre nyúlnak vissza, s ha az eddigi halogató, egymásra mutogató, a teendő intézkedések felelősségét nem vállaló gyakorlat fennmarad, akkor a kialakult kényszerpálya könnyen az ellátórendszerek megroppanásához vezethet. Tisztelt Országgyűlés! Bár jelentésünk részletesen és remé lhetőleg meggyőzően szól megállapításainkról, engedjék meg, hogy néhány gondolatot kiemeljek a zárszámadási ellenőrzések konkrét tapasztalataiból is. Mondandómat azzal kell kezdenem, hogy a társadalombiztosítás ellátórendszereiben 1994ben érdemi, reform é rtékű változások nem következtek be. Ilyen intézkedéseket alapvetően az Egészségbiztosítási Alapnál terveztek, amelyeknek megvalósítására azonban csak igen szűk körben került sor. Az alapok pénzügyi helyzete kedvezőtlenül zárult. A bevételek 1994ben sem f edezték a kiadásokat. A bevételek összesen ötmilliárd forintos többletét a járulékbevételek növekedése eredményezte. A kiadási előirányzatokat a két alapnál csaknem 47 milliárd forinttal lépték túl, ami -
