Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SEPSEY TAMÁS, az MDF
1663 képviselők kerülnek. Igen ám, de mintha el tetszenének feledkezni arról, hogy az egykori miniszter úr egy többségi állami tulajdonú társaságba lett odaküldve a legmagasabb szintre! (12.10) Nem egyszerű kis tagként 30 ezer forintos tiszteletdíjjal, hanem - hogy úgy mondjam - főállásban látja el ezt. Ennél nagyobb ellentmondást a korábbi szavak és a tettek között, igen nehéz fölmutatni. Elhangzott, hogy kivétel erősíti a szabályt. Ez nagyon jó dolog volt, csak akkor meg kell kérdezni, képviselőtársaim, miért tetszenek tiltakozni, hogy állami társaságban legyen képviselő, ha éppen a kormánypárti többség volt az, amely egy nagyon nagy társaság esetében bizonyította, hogy igenis még ezt a szabályt is át tudja hágni. A tisztességes és jóérzésű képviselők nevében mindig tiltakozni kellett az ellen, hogy az összefonódás gyanúja miatt a korrupció kizárására akarunk mi összeférhe tetlenségi törvényt alkotni. Mert annál nagyobb összeférhetetlenség ugyan hol merült volna föl, mint éppen a kormány azon bizottságában, amely kormánybizottság döntött az egykori orosz államadóssággal kapcsolatos szerződésekről, és az az illető bírálta el a pályázatot, akinek a cége pályázott rá. Akkor megint a képviselők vannak a fókuszban? Ez a legfontosabb terület? Amikor a közigazgatás felelős beosztású tisztségviselői - államtitkárok, helyettes államtitkárok, főosztályvezetők - ott vannak az összes tár saságban, jelentős fizetésért, holott csak a munkájukat végzik, akkor megint nem az a legfontosabb területe a jogalkotásnak, hogy mindenáron a képviselőket állítsuk bűnbakként azért, hogy ebben az országban működik a feketegazdaság, működik a korrupció; ne m hiszem, hogy ebben a Házban működne, nem hiszem, hogy ezek a képviselők lennének ennek a feketegazdaságnak a motorjai. Akkor tehát, amikor mi ezt az összeférhetetlenségi törvényt tárgyaljuk, arra gondoljunk, és úgy állapítsuk meg a szabályokat, hogy a Há z működőképessége, a társadalmi érdekérvényesítés lehetősége megmaradjon. Természetesen olyan képviselők legyenek a képviselők, akik dolgozni is tudnak, értik azt, amivel megbízták őket. A Magyar Demokrata Fórum jogi álláspontot foglal el a gazdasági össze férhetetlenség tekintetében; tudniillik nem tudja elképzelni azt a megoldást, ha az összeférhetetlenség gátló tényező a többségében állami tulajdonú társaságoknál, akkor ugyanez ne legyen gátló tényező a többségében magántulajdonú társaságoknál. Ha valaki érdeket érvényesít, és állami érdeket érvényesít, az miért elítélendőbb annál, aki magánérdeket és nyilvánvalóan a magánzsebére való érdeket érvényesít akkor, amikor a privatizáció folytán nagymértékben átalakult a magyar gazdaságnak a szerkezete. Most már nem az állami többségű vállalatok vannak a magyar nemzetgazdaság szempontjából meghatározó helyzetben, hanem a magángazdaságok. Tessenek csak emlékezni a Fotexre, az egyszeri forintleértékelés kapcsán micsoda nyereségre tett szert!? Elég hosszan cikkezte k róla a gazdasági szakfolyóiratok. Ott nem volt összefonódás? Dehogynem - ott is meg lehetett találni, ha nem is közvetlenül, de közvetve mindenképpen. Semmifajta jogi indoka nincs tehát annak, amit egyes pá rtok hangoztatnak, hogy itt az állami többségben levő részvénytársaságok, kft.k esetében kell kizárni a képviselőket, a magángazdaságot pedig hagyjuk úgy, mint azt a szekeret, ahol a lovak közé dobták a gyeplőt. A Magyar Demokrata Fórum tiszta képletet ak ar - vagy ilyet, vagy olyat. Mind a kettőt el lehet képzelni, mind a kettő jó megoldás, de a vegyítés, hogy egy bizonyos helyen megengedem, egy bizonyos helyen nem, csak annyit jelent, hogy a jogalkotó be akarja hunyni a szemét, és nem akarja észrevenni a magyar valóságot, nem a magyar realitásból, a tényleges veszélyekből akar kiindulni, hanem abból a helyzetből, hogy most már jobb, hogy a magángazdaságokba tudtuk átmenteni a hatalmunkat, jobb ha a magántársaságok azok, amelyek képviselőket megválasztanak felügyelőbizottsági tagnak, igazgatósági tagnak, s ezáltal elnézzük, hogy a mellékjövedelem onnan jöjjön a képviselőknek, ne pedig az állami társaságokból.
