Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1642 A következő terület, ahol alternatíva szerepel, az a képviselő által elfogadható ajándékok összegére vonatkozik. Szerintem nem koncepcionális jellegű a vita, ebben konszenzus teremthető. Az egyik variáció szerint a kéthavi országgyűlés i tiszteletdíjnak megfelelő összeget fogadhatná el a képviselő, a másik esetben vagy a másik variáció szerint a "szokásos mértékű" ajándékot fogadhatná el. Ez a kifejezés ismert a magyar joggyakorlatban, a magyar bírói ítélkezési gyakorlat alakította ki; s zerintem ez rendkívül rugalmas és jól használható tétel. Szokásos mértékű ajándékról ott lehet azonban beszélni, ahol évtizedeken keresztül folytatott szokásról van szó, mondjuk, például jegyesek, házastársak, rokonok közötti ajándékozás stb. esetében; azo nban az átmenet után tulajdonképpen öthat évvel kétséges még, hogy beszélhetünke a képviselőkre vonatkozóan szokásos mértékű ajándékról. A lényeg azonban, amire utalni szeretnék, az az, hogy nem hiszem, hogy itt koncepcionálisan, lényegesen eltérő kérdés ről van szó. Kétségtelen tény, hogy mind a két variáció szerepel az előterjesztésben; megítélésem szerint megteremthető a konszenzus ebben a kérdésben. Az ötödik terület, ahol variáció van, az a köztartozásokra vonatkozik, nevezetesen: a törvényjavaslat az egyik variáció szerint összeférhetetlennek minősítené azt a helyzetet, hogyha a képviselőnek köztartozása van - jogerős végzésen vagy határozaton alapuló köztartozása van , és ezt nem fizeti be. A másik szerint nem indokolt kimondani a képviselő esetében ezt a típusú összeférhetetlenséget. Ennek inkább erkölcsi alapja van, nevezetesen annak, hogy a képviselő fizesse a köztartozásait, a jogerősen megítélt köztartozásait, ne legyenek köztartozásai; iránta nemcsak jogi, hanem erkölcsi alapú kötelezettséget i s meg kell állapítani. Nem hiszem, hogy ez is koncepcionális vita lenne vagy e vita miatt esetleg ne lehetne megegyezésre jutni a tárgyalások során. A hatodik terület, ahol alternatívák és variációk vannak, az a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséggel fü gg össze; ezen belül is egyrészt azzal, hogy ki legyen a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség alanya, kire terjedjen ki. Az egyik variáció szerint csak a képviselőre, és csak a képviselő legyen köteles vagyoni helyzetéről és jövedelmeiről számot adni; a másik szerint az úgynevezett közeli hozzátartozókra - amit a polgári törvénykönyv ismer , vagyis a vele együtt élő házastársra, élettársra és a vele együtt élő gyermekre terjedne ki. Ebben van vita - és nem mondom, hogy ez kismértékű vita ; egy ponton tú l ez már személyiségi jogokat sértő vagy személyiségi jogokat korlátozó rendelkezés, amennyiben kiterjesztjük a vagyoni bevallási és jövedelmi nyilatkozattételi kötelezettséget a képviselőn túl a közeli hozzátartozókra is. Itt még egy kérdésben van variáci ó, abban, hogy csak a mandátum megszerzésekor és a mandátum lejártakor adjone vagyon- és jövedelmi nyilatkozatot a képviselő - vagyis lényegileg négyévente , vagy pedig folyamatosan, évente egyszer a vagyon gyarapodásáról nyilatkozzon. Ez a két variáció van - nem hiszem, hogy elvi jelentőségű a variáció , az adott megoldási javaslatot képviselő szakértők kérésére önálló variációként benne maradt a törvényben; megítélésem szerint ebben a kérdésben is konszenzus teremthető. A második témakör, ahol koncepci onális eltérés volt és maradt fenn a szakértők között, az a hatályba léptetés. Itt lényegileg, ahogy a törvényjavaslatban olvashatták képviselőtársaim, három variáció szerepel. Az egyik szerint - ez a legszigorúbb - a kihirdetéstől számított 30 napon belül minden összeférhetetlenségi tilalom hatályba lépne, és mondjuk, 30 napon belül a képviselő köteles lenne megszüntetni mindenféle összeférhetetlenséget. Ez a legszigorúbb álláspont - ezt nemcsak egy párt, hanem több párt képviselte. A második, amelyik azt mondja, hogy igen, minden újonnan beléptetett összeférhetetlenség a kihirdetést követő 30 napon belül lépjen hatályba, így a politikai vagy hivatali összeférhetetlenség, a médiavezetőkkel összefüggő összeférhetetlenség, a közalapítvánnyal kapcsolatos össze férhetetlenségek, a méltatlansági összeférhetetlenség esetei mind lépjenek hatályba, egyetlenegy kivételével: a gazdasági összeférhetetlenség kivételével. Mégpedig az oly módon lépjen hatályba, hogy a gazdasági összeférhetetlenség tekintetében a meglévő po zíciót, amelyet valaki