Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Pancza István (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Földet kell adni a kárpótlási jegyért" tárgyában - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PANCZA ISTVÁN (FKGP):
165 Ahol már nem lesz földárverés, azoknak - az interpellációra adott válaszom elején ezt szeretném hangsúlyozni - ismételten ajánljuk, hogy a kárpótlási jegyek életjáradé kra váltását vizsgálják meg. Kedvező ez a konstrukció, másrészt pedig szívesen tájékoztatom önöket arról - a Suchman miniszter úrral történt egyeztetés alapján , hogy az eredeti kárpótoltak számára mintegy 80 milliárd forint értékű állami vagyont privatiz ál az Állami Privatizációs Részvénytársaság, február 12étől kezdődően, folyamatos felajánlással. Azt gondolom, hogy azok számára, akik nem fognak tudni földet vásárolni, ez a két konstrukció talán tartalmaz elfogadható megoldást. Képviselő úr interpelláci ójában azt kéri, hogy a kárpótlás céljára további földterületek kijelöléséről intézkedjünk. Ezzel összefüggésben kérdezi tőlem, hogy tervezünke jogszabálymódosítást. Azt tudom válaszolni a képviselő úrnak, hogy nem tervezünk. Nem tervezünk azon egyszerű oknál fogva sem, mert nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy olyasvalamiről rendelkezzünk, ami mögött nincs teljesíthető földmennyiség. Ha jogszabályt módosítanánk, akkor becsapnánk önmagunkat is, és becsapnánk másokat is. Nincs annyi állami föld, hogy a kint lévő kárpótlási jegyeket ezzel bevonhatnánk. Ami a kárpótlásra kijelölt úgynevezett Ies földalapból visszamaradt területeket illeti, ezek a területek a kárpótlási törvény rendelkezései értelmében a szövetkezeti tagok tulajdonába kerülnek. Vitatható, hogy vajon ingyenesene, hiszen az ismert körülmények között ezek a földek korábban a termelőszövetkezeti tagok közös tulajdonában voltak. A kárpótlási törvény során a kárpótlási földalapok kijelölési kötelezettségével terhelte meg ezeket a földeket a parl ament, az Alkotmánybíróság ezt elfogadta, és ugyanez a törvény úgy szólt, hogy ha az árverésen nem kel el, ezt a szövetkezeti tagok tulajdonába kell adni. Ahol ezek a földek nem keltek el, ott magántulajdont képeznek, a szövetkezeti tagok tulajdonát. A kár pótlásnak az volt az eredeti célja, hogy a kárt szenvedetteket az ország lehetőségeihez képest kárpótolja, ezért részleges kárpótlásról szólt. Törvény határozta meg a lehetőségekhez mért és a kárpótlási folyamat során kárpótlási jegyekért szerezhető földek mértékét, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának módszereit, a privatizációban való részvétel feltételeit. Sajnos azt tudom mondani, nincs lehetőség arra, hogy a még a kárvallottaknál lévő kárpótlási jegyekért földet ajánlhassunk fel. Ajánlom a kárp ótoltak szíves figyelmébe a február 12én kezdődő új privatizációs csomagot, ami az eredeti kárpótoltak számára az eddigieknél sokkal jobb lehetőséget biztosít, és ajánlom az életjáradékra váltás újbóli megvizsgálását is, elsősorban azokon a településeken, ahol további földárverésre már nem számítanak. Kérem önt, képviselő úr és a tisztelt parlamentet, hogy az interpellációra adott válaszomat fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megké rdezem interpelláló képviselőtársunkat, hogy elfogadjae a választ. PANCZA ISTVÁN (FKGP) : Tisztelt Miniszter Úr! Az érintett lakosok saját hibájukon kívül kerültek abba a helyzetbe, hogy nem tudtak időben árverezni a földekre, mert késve kapták meg a kárre ndezési hivataltól a határozatokat, illetve késve kapták meg az OTPtől a kárpótlási jegyeket. Így nagy igazságtalanságnak tartom, hogy ezek az emberek ki lettek zárva a földárverésekből. A község határában - mint ahogy azt említettem - 569 hektár kárpótlá sra kijelölt földterület maradt. Ez nemcsak Csongrád megyében, hanem az egész ország területén óriási problémákat jelent, és ennek a megoldásával senki sem törődik. A kárpótlási jegyek értéke szinte egyenlő a nullával. Segíteni kellene azokat, akiknek még van kárpótlási jegyük, hogy földet tudjanak vásárolni. Sok településen ez lehetetlen, pedig lehetőség
