Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 26 (160. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1639 Most soron következik az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A képviselői önálló indítványt T/1871. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/1871/1. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Most megadom a szót Bihari Mihály képvis elő úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Talán nem megszokott szónoki formula és nem túlzás, hogyha azt mondom, hogy az összeférhetetlenségről, a képviselők összeférhetetlensé géről szóló törvényjavaslat valóban jelentős fordulat, jelentős állomás a magyar törvényalkotás történetében, a magyar parlamenti demokrácia történetében és a magyar közjog fejlődésében egyaránt. Évek óta határozott és erős igény fogalmazódott meg - és fog almazódik meg napjainkban is - a társadalom részéről arra vonatkozóan, hogy törvényi szabályozás formájában tisztázza a képviselők által betölthető tisztségek, állások, pozíciók, illetve végezhető tevékenységek körét, illetve azokat a tilalmakat, amelyek a képviselői tisztséghez és jogálláshoz fűződnek. A parlamenti pártok mindegyike szintén kifejezésre juttatta ezt az igényét és azt a szándékát, hogy az 1994ben összeült parlament rövid időn belül alkossa meg az átfogó összeférhetetlenségi törvényt. A koal íciós kormányprogramban is szerepel ez a terv, és a közvélemény részéről változatlanul nagy a várakozás ez iránt a törvény iránt. A törvényjavaslat, amely önök előtt fekszik, formailag a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. számú törvény kiegészítés e, lényegileg egy új fejezettel történő kiegészítése az összeférhetetlenségről, a 9. és a 22. § között. Tehát mintegy 13, a zárórendelkezéseket is figyelembe véve, 14 új paragrafussal egészítené ki az összeférhetetlenségről szóló szabályozás a képviselők j ogállásáról szóló törvényt. Ha már van a magyar jogalkotásban és törvénykezésben a képviselők jogállásáról önálló törvény, azt hiszem, akkor logikus és racionális megfontolás volt az, hogy ennek a törvénynek legyen része az összeférhetetlenségről szóló tör vény; mert egyébként például a magyar közjogban mindig önálló törvényben szabályozták az összeférhetetlenségről szóló szabályokat. Igaz, hogy akkor viszont nem volt átfogó törvény a képviselők jogállásáról. Tartalmilag az összeférhetetlenségi szabályok azt célozzák, hogy komplexen szabályozzák az összeférhetetlenségek mindenféle típusát, kiegészítve az alkotmányban szereplő összeférhetetlenségi szabályokat, a képviselők jogállásáról szóló törvényben lévő összeférhetetlenségi szabályokat, illetve más törvény ekben, például a nemrégen elfogadott és most már hatályba lépett médiatörvényben megtalálható összeférhetetlenségi szabályokat. A törvényjavaslat előkészítése több mint egy éven keresztül történt; 1994 decemberében kezdte el hat párt szakértői grémiuma a t örvényjavaslat előkészítését, és éppen egy évig, 1995 decemberéig tíz tárgyalási napon keresztül tárgyalta, vitatta meg az összeférhetetlenséget. A rendkívül eltérő álláspontok nemcsak közeledtek, hanem jelentősen közeledtek egymáshoz az egyéves tárgyaláso k és előkészítés során. 1995. december 19én végül is, öt párt szakértői által aláírva, képviselői indítványként került a Ház elé benyújtásra a törvényjavaslat, kifejezésre juttatva azt, hogy nem a kormány, nem a rendes törvényalkotási eljárás feladata a k épviselők jogállását jelentősen meghatározó törvény megalkotása és előkészítése, hanem itt a parlament önszabályozó szerepe, önszabályozó igénye kell hogy kifejezésre jusson. Ezért képviselők által beterjesztett törvényjavaslatról van szó. (10.10) Lemaradt a hatodik képviselőtársunk aláírása, aki egyébként végig részt vett a tárgyalásokon, de benne maradt a Fidesznek - mert a Fidesz képviselőjének az aláírása maradt le - az álláspontja, azok a variációk, azok az alternatívák, amelyeket határozottan kért, ho gy a törvényjavaslatban tüntessünk fel.
