Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 25 (159. szám) - Az ülésnap bezárása
1616 része a múlt héten megjele nt az egyik nagy példányú országos napilapban. Mivel munkámhoz szükséges lenne, hogy ennek a szövegét pontosan ismerjem, tekintettel arra, hogy az állampolgári jogokat érint, kértem az APEH elnökét, hogy abba hadd tekinthessek bele. Annál is inkább indokol t volt kérésem, mivel országos főhatóság az adózás rendjéről szóló, az állampolgárokat is érintő utasítást nem titkosíthat. Pitti úr kérésemet megtagadta, arra hivatkozással, hogy az az anyag adótitkokat tartalmaz, és állampolgári alapjogokat sértene, ha a z egy országgyűlési képviselő tudomására jutna. A jelenséget rendkívül veszélyesnek tartom. A rendszerváltás utáni jogalkotási gyakorlat nem engedi meg az országos főhatóságoknak az állampolgárok jogaira vonatkozó rendelkezéseik titkosítását. Ez adott ugya nis lehetőséget annak idején a kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek - például ÁVH - a deklarált törvényekkel szembeni intézkedésekre. Ezzel nem azt állítom, hogy ez a veszély fenyeget ebben a pillanatban, de tény az, hogy egy törvénykezési hiba költs égvetési következményeit a jó szándékú kisbefektetők nyakába készülnek varrni. Bízom abban, hogy a miniszterelnök úr jelen felszólalásomat akceptálva a lehető legsürgősebben intézkedni fog, hogy az államigazgatás területén ezt az alkotmány- és törvénysértő gyakorlatot azonnal megszüntessék úgy a jogszabályok titkosításának gyakorlatában, mint az országgyűlési képviselők tájékoztatási kötelezettségének betartásában. Tekintettel arra, hogy nem tudtam kellően tisztázni a kérdést, úgy határoztam, hogy a törvény esség és az állampolgárok jogos érdekeinek védelmében önálló képviselői indítvány formájában országgyűlési határozati javaslatot nyújtok be. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKAR L ÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én azt gondolom, hogy amit most a képviselő úr napirend után elmondott, az mindenképpen egy szokatlan jellegű bejelentés volt. Én nem emlékszem, hogy '94 júliusa óta valaha előfordult volna a Pénzügyminisztérium ügykörében, hogy bármelyik képviselő panaszkodott volna arra, hogy nem jutott információhoz, és ilyen módon az információadás megtagadása akadályozta a tevékenységét. Szeretném hozzátenni, hogy biztosan voltak gyakorlati döccen ők más képviselők esetében is, de én úgy gondolom, hogy talán ennek a legcélszerűbb elintézési módja nem feltétlenül egy napirend utáni szókérés, hanem nyilván a közvetlen mód. Ha a képviselő úr felveszi a telefont és felhív engem vagy a miniszter urat, kü ld egy faxot, nyilván el tudunk járni az ügyben. Annyiban vagyok nehéz helyzetben, hogy ma az APEH elnöke hivatalos okból távol volt, nem volt megtalálható, így őt nem tudtam meghallgatni, hogy mi történt - noha előzetesen jelzést kaptam erről a kérdésről. Azt tudom ígérni, hogy az itt elhangzottak alapján - holnap megpróbálván vele konzultálni - mindenképpen konkrétan visszatérek arra, hogy amire a képviselő úr kérése vonatkozott, az valóban olyan jellegűe, hogy az minden további nélkül az alkotmányos sza bályok szerint átadandó, vagy egy olyan körre vonatkozik a dolog, ami minősítés alá esik, és ebben az esetben vagy úgy adható át, ha a képviselő úr egy megfelelő nyilatkozatot aláír, vagy meglátjuk, milyen eljárást lehet követni. Azt gondolom, hogy az ilye n típusú problémáknak ez a célszerű kezelési módja. Természetesen egy ilyen kísérlet után is, ha a képviselő úr fenntartja, hogy ezt nem tartja kielégítőnek, módja van interpellációt intézni a pénzügyminiszter úrhoz, vagy módja van önálló indítványt tenni. Köszönöm szépen. Az ülésnap bezárása
