Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 25 (159. szám) - Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SCHWARCZ TIBOR, a szociális és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
1600 A törvény minden kivételesen megállapított nyugdíjat akkor megszüntetett, és a járulékfizetéssel megalapozott szolgálati idő alapján elrendelte az érintettek nyugdíjainak újbóli megállapítását. Ugyanakkor bizonyos ki tüntetések, így például a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere, a Miniszterelnöki Elismerés a Nemzeti Ellenállási Moz galomban és a Németellenes Szabadságharcban Szerzett Érdemekért birtokosai, valamint a Nemzetgyűlés által az 1946. évi VIII. törvénnyel alapított Magyar Szabadság Érdemrend 1948. december 31e előtti kitüntetettjei, továbbá a 28/1966os kormányrendelet 1. § b) pontja alapján nemzeti gondozásba vett személyek, valamint olimpiai bajnokok és a fegyveres harcokban partizánként részt vett személyek a költségvetésből az addigi nyugdíjkiegészítéssel azonos összegű pótlást kapjanak, amelyet akkor a Társadalombizto sítási Alap - ma a Nyugdíjbiztosítási Alap - folyósít, de az állami költségvetés fedez. (18.30) A törvény minden, a mindenkori hatályos és kihirdetett társadalombiztosítási jogszabályoktól eltérően egyedi kivételes eljárás keretében megállapított nyugdíj f olyósítását megszüntette és az 1975. évi II. törvény alapján elrendelte ezen nyugdíjak újbóli megállapítását. Ezen döntés minden belső kormányhatározaton, az úgynevezett titkos 2000esen és 3000esen alapuló nyugdíjmegállapításokra vonatkozott. Ugyanakkor a törvény mellékletében kivételt tett kilenc belső kormányhatározat esetében. Ezek között volt az átszervezésekkel kapcsolatos feladatokról és egyes határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 3089/1988as MT határozat is, amely miatt utóbb az Alkotmány bíróság 62/1993. XI. 29én kelt határozata alkotmányossági kifogásnak adott helyt, és arra kötelezte a jogalkotót, hogy az alkotmányossági problémát szüntesse meg, és az ezzel a határozattal egyenértékű 3091/1988. MThatározatot is emelje be a mellékletbe. A benyújtott törvényjavaslat, mint államtitkár úr is említette, most ennek tesz eleget, kiegészítve azzal, hogy további öt, hasonló 3000es határozattal is kibővíti a mellékletet. Ennek okaként azonban csupán annyit jelöl meg, hogy azokkal panasz hiányába n nem foglalkozott az Alkotmánybíróság. S a kereszténydemokratáknak itt kezdődnek a gondjaik és itt kezdődnek a problémák. A most benyújtott törvényjavaslat olyan belső kormányhatározatokra hivatkozik, amelyek még előttünk, a tisztelt Ház, a tisztelt képvi selőtársaim előtt sem ismertek. A törvény benyújtója és előkészítője nem tartotta érdemesnek beavatni a képviselőket ezekbe, hiszen nem mellékelte a törvényjavaslathoz azokat. Így most olyan döntésre akarja kényszeríteni a tisztelt Házat, amelynek alapjait nem ismerhette és ma sem ismerheti meg. Ez azt gondolom, hogy példátlan cselekedet. A döntés előtt talán fel kellett volna szabadítani ezek titkosságát, beleértve az Alkotmánybíróság által érintett 3091/1988as MThatározatot is. A kereszté nydemokraták véleménye szerint ezek ismerete nélkül a törvényjavaslat nem tárgyalható és napirendre sem lett volna szabad felvenni. De talán még ennél is fontosabb, hogy az állampolgárok oldaláról is elfogadhatatlan ez a módszer. Ha olyan törvényt akar meg hozni a parlament, amely belső kormányhatározatokra hivatkozik mellékleteiben, de az állampolgároknak nincs lehetőségük megismerni, és így fogalmuk sincs róla, hogy esetleg őket érintie vagy sem és végrehajtását ellenőrizni nem tudják. Az előterjesztőt az sem menti fel, hogy ezt a hibát már az előző kormány és az előző parlament is elkövette. Tehát azt kérik a kereszténydemokraták, hogy az összes érintett belső határozatot ismerhessük meg, és azokat a törvénnyel együtt ki kell hirdetni. Ugyanakkor a tiszte lt Ház azt sem tudhatja, hogy esetleg maradte olyan belső kormányhatározat, amelyet valamilyen okból - csúnya feltételezés, de esetleg valamilyen politikai okból - a törvényjavaslat benyújtója nem talált érdemesnek a mellékletbe való beemelésre. Ezt persz e csak akkor lehetne igazán mérlegelni és vitatni, ha az összes belső kormányhatározatot a kormány velünk megismertetné és nyilvánosságra hozná.
