Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 25 (159. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
1563 elmúlt évtizedek alatt, a kommunizmus alatt megszoktunk. Ez a hiba és (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) ez a hiányosság, ame ly kiküszöbölendő. Köszönöm, elnök úr, befejezem. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces reagálásra megadom a szót Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úrnak, KDNP. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Teljes mértékben támogatjuk azt a törekvést, hogy hazánk ne maradjon le az információs sztrádáról. Azonban itt a napirend előtti témának ez csak egyik része, habár a címe úgy hangzik, hogy "Az informatikáról politikamentesen", de Szekeres Imre frakcióvezető úr is említette , hogy ez a bizonyos park nemcsak információs, hanem innovációs park is lesz. Ehhez szorosan kapcsolódik, tehát az információhoz, az innováció is, és én erre szeretném itt eme rövid időkeretben is felhívni a figyelmet, hogy igen fontos, hogy a kormányzat i nnovációs politikáját megváltoztassa a gazdaságfejlesztés érdekében. Ennek nyilván a jövő évi költségvetésnél is lesz kihatása. Tehát a pénzügyi politika irányítóinak figyelmét szeretném felhívni, hogy mennyire fontos az innováció fejlesztése a gazdaságfej lesztés érdekében. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Semjén Zsolt frakcióvezetőhelyettes úr, KDNP. Megadom a szót. DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP) : K öszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezekben a napokban emlékeztünk meg hazánk és egész Európa történelmét, életét formáló ünnepnapról, március 21éről, (Zaj.) le kell lohasztanom néhány képviselőtársam korai örömét, mert természetesen nem a Tanácsköztá rsaságról kívánok szólni (Derültség.) , hanem Nyugat atyjáról, Európa építőmesteréről és védőszentjéről, Szent Benedekről, (Taps a jobb oldalon.) annak a bencés rendnek az alapítójáról, amelyik másfélezer éve Európa civilizátora, s amely pontosan 1000 eszte ndeje megteremtette az első magyar iskolát. Úgy gondolom, hogy a magyar iskola 1000 éves születésnapjáról a Magyar Országgyűlésben is méltó megemlékezni, és elgondolkodni az immár palástolhatatlanná vált keresztényellenes megnyilvánulásokon is. Egyházi sze mélyeket, hívőket érnek atrocitások, templomokat, temetőket barbár, szentségtörő támadások. Hogyan juthattunk idáig? Tudatosítjáke az oktatási intézmények az ifjúságban, hogy például a bencéseknek mi mindent köszönhet Magyarország, a Szent Koronát államal apító Szent István királyunknak hozó Asztriktól a dinamóelvet felfedező Jedlik Ányosig? Tudatosítjáke a kulturális intézmények, a médiák a keresztény értékeket, hogy Európa többek között éppen a bencéseknek a munkája folytán lett Európa, hogy az európaisá g gyökerében és lényegében a keresztény értékekre, a keresztény kultúrára épül? Mert az Európába vezető út nem Szatymazon, hanem Pannonhalmán keresztül vezet! (Taps a jobb oldalon. Ugyanonnan közbeszólás: Úgy van!) Az évtizedeken át tartó vallásüldözés, k ultúrharcos tendenciák megteremték a maguk sötét, mérgezett gyümölcseiket. És Debrecen, Szatymaz, Budafok után ki kell mondanunk, hogy keresztényellenes, antikrisztiánus jelenségek vannak. Az Oltáriszentség összetaposása, nemzeti ereklyénk ellopása, feszül etek összetörése, temetőink meggyalázása nem kozmetikázható puszta garázdaságnak, vagy úgynevezett megélhetési bűnözésnek. Pénzért a pénztárba törnek be, nem templomba. Nem beszélve arról, hogyha például a szatymazi templomba pusztán pénzért törtek volna b e, akkor egyszerűen a perselyt törik fel, és nem az Oltáriszentséget tapossák össze, amiből 20 fillér hasznuk nincs, amint a budafoki templomból ellopott, - forgalmi szempontból teljesen értéktelen - ereklyéből sem. (15.20)
