Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1540 1993. évi III. törvény 50. §át elolvasva egyszerűen nem lehet megérteni, hogy mi a változtatás logikája. (20.20) Az er edeti gyakorlat alapján a közgyógyellátásra jogosultak után, akiknek körét a törvény meghatározta, az önkormányzatoknak nem kell térítést fizetniük az egészségbiztosítási pénztárnak. Ezen túlmenően mindazok részére, akik szociálisan rászorultak, és gyógysz erköltségük olyan magas volt, hogy létfenntartásukat veszélyeztette, az önkormányzati képviselőtestület megállapíthatta a jogosultságot, de ez esetben az önkormányzatnak térítést kellett fizetnie. A térítés forrása a többek között erre a célra kapott "szo ciális és gyermekjóléti feladatok" című normatív állami hozzájárulás volt. Az új változtatás ugyanezt egy meghatározott értékhatárig a jegyző hatáskörébe utalja, az indoklásban azzal a megjegyzéssel, hogy e nagyszerű fejlődés a közgyógyellátás széles körű kiterjesztését jelenti, és mindezt a központi költségvetés fedezi az önkormányzatok helyett. Ami mindebből érthetetlen az a következő: az értékhatárok a módosításban olyan alacsonyan vannak megszabva, hogy az érintettek szükségszerűen önkormányzati döntés alapján közgyógyellátásban kellett volna hogy részesüljenek. Az valóban jelent némi előnyt, hogy nem kell utánuk térítést fizetni, de kérdéses, hogy erre hivatkozva hogyan fog csökkenni az önkormányzatnak adott normatív hozzájárulás. A törvénymódosítás hel yett az egész kérdést a költségvetési normatíva kezeléséhez kellett volna kötni. Az erőltetett módosítgatásra további példa a törvényjavaslat 26. és 27. §a. A szövegmódosítás magyarázhatja mindazt, ami az eredeti szövegben is logikus és érthető, az egész módosításból szinte csak az emelhető ki, hogy a bentlakásos intézményekben az ellátottak részére eddig fizetett zsebpénzt ezentúl költőpénznek kell nevezni. Ez a rendkívül fontos módosítás a javaslat megfogalmazóját annyira lefoglalta, hogy nem vette észre : az 1993. évi III. törvény 117/A § (2) bekezdés értelmében a térítési díj magában foglalja a költőpénznek nevezett zsebpénzt, így a törvényjavaslat 28. §ában adott esetben a térítési díjon felül ez utóbbit is fel akarja még egyszer számolni. Egy é vvel ezelőtt, a Bokroscsomag vitájában kormánypárti oldalról is számos jó észrevétel és javaslat hangzott el arról, hogyan kellene a szociális ellátórendszer fejlesztését, átalakítását végrehajtani. Most tapasztalnunk kell, hogy a kormány nemcsak ellenzék ét, de saját szakembereit sem hallgatja meg. Az eltelt egy év alatt néhány - a szükség által kikényszerített - módosítás kivételével szinte semmi sem történt egy jobb és hatékonyabb szociális ellátás kialakítása érdekében. Amit a kormány eddig tett ebben a kérdésben, azt csak a nagy francia diplomata Talleyrand megjegyzésével lehet jellemezni: "Ez több mint bűn: ez hiba." Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Surján László úrnak, Kereszténydemokrat a Néppárt. Szólásra készül Csépe Béla úr, szintén kereszténydemokrata néppárti képviselő. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Valóban furcsa fintora a sorsnak, hogy ennek a törvénynek az általános vitája március 12én zajlott. É n most nem azért szeretnék párhuzamot vonni az akkori csomag meg a mostani csomag között, mert ez most ellenzéki oldalról olyan könnyen adja magát, hanem azért, mert volt az Alkotmánybíróságnak egy nagyon érdekes megjegyzése: nem találta alkotmányellenesne k azt, hogy egy törvényen belül - most a gazdaság stabilizációjára vonatkozó, úgynevezett Bokroscsomagra gondolok - szerteágazóan soksok más törvény módosítására kerül sor, de azt azért megjegyezte, nem lehetséges az, hogy ebből rendszeres jogalkotási fo rma legyen, tehát rendkívül kivételesen lehet csak ilyesmit csinálni.
