Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a belügyminiszterhez - "Fenyegeti-e a munkanélküliség az átvilágító bírákat?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
1489 Dr. Kelemen András (MDF) - a belügyminiszterhez - "Fenyegetie a munkanélküliség az átvilágító bírákat?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk a kérdésekre . Dr. Kelemen András képviselő úr, Magyar Demokr ata Fórum kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek, "Fenyegetie a munkanélküliség az átvilágító bírákat?" címmel. Megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! A január 1 1ei Magyar Nemzetben rövid összefoglaló jelent meg arról, hogy előző napon ön fogadta az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésével megbízott bírákat. Megtudható a híradásból, hogy mivel nem foglalkoztak. Nem foglalkoztak a vonatkozó parla menti vita kérdéseivel és az érintett bírák munkajogi helyzetéből fakadó ismert kérdésekkel sem. Tudvalevő, hogy az Alkotmánybíróság jogszerűnek tartja azt, hogy e bírák minden nyilvántartásba betekinthessenek, és az is tudott dolog, hogy ők e jogukkal elő zőleg élni kívántak. A híradásból annyi derül ki, hogy a belügyminiszter a testülettel való együttműködést jónak, zökkenőmentesnek ítéli meg, de arra semmi sem utalt, hogy ez mit jelent a tények nyelvén, vagy hogy ez lenne a bírák véleménye is. Miért mondo m ezt így? Ugyanis a korábbiakban többször kaptunk olyan hírt, hogy az átvilágító bírák hiába fordulnak az átvilágításhoz szükséges okmányokért az intézményekhez, olyan hír is volt például, hogy nem kaptak lehetőséget a BM archívumába betekinteni. Ehelyett - és idézek egy február 8ai cikket - "a kiválasztott dokumentumok a miniszter asztalára kerültek és ennek alapján írásos feljegyzést készített, kire nézve van terhelő adat". Könnyen belátható, hogy a nem ritkán ellentmondó tartalmú okmányok esetében visz ont az eredetiek közvetlen tanulmányozása szükséges. Ilyen előzmények után joggal érdekelheti a közvéleményt, hogy belügyminiszter úr álláspontja hogyan alakult a kérdésben, és hogy a jó együttműködés alapja nem aze véletlenül, hogy az ügynökbírák valójáb an lemondtak a lelkiismeretes munkavégzés igényéről. És hogy adjak egy magas labdát a miniszter úrnak, hadd említsem meg azt, hogy kooperáció és kollaboráció hasonló tartalmú szó, de azért csengésében óriási különbség van. Kérem válaszát. (Taps az MDF pads oraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. A kérdésre Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ami ezt a helyzetet illeti a Belügyminisztérium és a z átvilágító bírák között, erről azt kell tudni, hogy egy 1994es miniszteri rendelet szabályozta az iratokba való betekintés lehetőségét. Ezt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően új szabályozást készített ünk a Belügyminisztériumban. Ezt követően az együttműködés az átvilágító bírák és a Belügyminisztérium között az átvilágító bírák állítása szerint is e tekintetben zökkenőmentes. Itt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a belügyminiszter asztalára 1994. júliu s 14e óta soha egyetlen ügyben sem került az átvilágított körről dosszié. Másrészt azt kell mondanom, hogy az Alkotmánybíróság a parlament által elfogadott törvényt is több ponton tartotta alkotmányellenesnek. Többek között azt is mondta, hogy meg kell te remteni annak a lehetőségét, hogy a bírák más nyilvántartásokba is betekintsenek, és e tekintetben voltak nekik vitáik olyan intézetekkel, intézményekkel, amelyek nem a belügyminiszter felügyelete alá tartoznak. Azt gondolom, hogy az ön kérdése most arra v onatkozott, hogy milyen a bírák és a
