Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Kósa Lajos (Fidesz) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Kié a 2008-ig érvényes évi 2 milliárd köbméter földgáz vételi opciója?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
1482 A két ország közötti rubelelszámolási időszak lezárulásako r, 1991. szeptember 9én a felek kiegészítő megállapodásban rögzítették a jamburgi szerződéssel kapcsolatos feltételek módosítását. Rögzítették, hogy a Magyar Köztársaság által a tengizi beruházáshoz nyújtott hitel ellenében törlesztőgázként 14,6 milliárd köbméter földgázt szállít az orosz fél. A kiegészítő megállapodás kiterjesztette a szerződés időtartamát 2008ig, és a korábbi opciót, évi 2 milliárd köbméter földgáz szállítási kötelezettségét az orosz fél megerősítette. Ismert, hogy az orosz fél a törles ztőgáz egy részének jogosságát azóta vitatja. Ennek ellenére úgy gondoljuk, a kiegészítő megállapodás értelmében 2008ig az évi 2 milliárd köbméter gázszállítási kötelezettség érvényben van, és az orosz fél is elismerte, hogy ez a vételi opció a Mineralimp exet, illetőleg a Molt illeti. Alátámasztja ezt az álláspontot az, hogy a Mol privatizáció előtti, bemutató nemzetközi roadshowján ezt a vételi opciót vagyonértékű jogként jelenítette meg az ÁPV Rt. a külföldi befektetők előtt. Ugyanakkor az 1996. márciu s 1jén kelt oroszmagyar kereskedelmi, gazdasági és együttműködési kormányközi bizottság nemzeti tagozati elnökeinek munkatalálkozójáról készült jegyzőkönyv a következőket rögzíti: "Az orosz fél megerősítette, hogy 2008ig évi 2 milliárd köbméter földgáz szállításával teljesíti a jamburgi egyezményben rögzített gázszállítási opciót, és közölte, hogy az opció szerinti földgázszállításokat a Gázexport Vállalat és a Panrusgáz Rt. között 1995. április 14én megkötött hosszú lejáratú szerződésben irányozták elő ." Ezzel a magyar államot és a Mol tulajdonosait egyértelmű kár érte, hiszen az évi 2 milliárd köbméteres opció a Panrusgázé és nem a Molé. A jegyzőkönyvben, amelyet a miniszter úr aláírt, a magyar fél érthetetlen módon a fenti, az orosz fél kérésére bevet t megállapítást nem kifogásolta, kifogás nélkül írta alá a jegyzőkönyvet. Államtitkár Úr! Kérdéseim a következők: Mi az oka annak, hogy a magyar államot hátrányosan érintő módosítást elfogadták? Mit gondol, hogy érinti ez a módosítás a Mol tulajdonosait? J ótálle a magyar állam a miniszter úr intézkedése nyomán keletkező esetleges kártérítési kötelezettségeknek, amit a Mol bármelyik tulajdonosa peresíthet? Mekkora veszteség éri így az államot? Számíthatunke arra, hogy a magyar állam képviseletében a magyar érdekeket következetesen képviselik a nemzetközi partnerekkel folyó tárgyalásokon? Vane ennek akadálya? Várom válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Soós Károly Attila ipari és kereskedelmi minisztéri umi államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt azt szeretném leszögezni, hogy nem szerencsés dolog folyamatban lévő nemzetközi tárgyalások jegyzőkönyveiről parlamenti tárgyalást indítani. Mi is ahhoz szoktunk hozzá, hogy udvarias külföldi partnereink nem a parlamentből üzengetnek nekünk, hanem a megfelelő csatornákat használják, amikor velünk közölni a karnak valamit. Nem szívesen teszem most ennek az ellenkezőjét, de miután Kósa képviselő urat nem sikerült lebeszélnem arról, hogy ezt mindenképp itt kell megvitatni, így most kénytelen vagy ok azt mondani, amit mondani fogok. Szeretném megjegyezni, hogy ráadásul az ügy, amelyről most beszélünk, noha nagy föltűnést keltett, nem olyan nagyon jelentős. Egyszerűen azért nem olyan nagyon jelentős, mert itt egy 1998ban kezdődő - és azután persze 1 1 évig eltartó - szállításról van szó, amelynek a részletes föltételeit ma még tulajdonképpen korai tisztázni. (15.40)
