Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
1445 megalkotását teszik szükségessé. Az átalakulás jogi eszközrendszer ének a hazai erdők tekintetében is a nemzetközi elveknek megfelelő színvonalra kell emelkednie. Az elmúlt évtizedekben az egész világon, de talán leginkább az északi félteke mérsékelt övi részén megnőtt az erdők környezetvédelmi szerepe. Az erdőgazdálkodás megítélése egyre kritikusabbá vált annak ellenére, hogy a fejlett erdőgazdálkodással rendelkező országok, köztük Magyarország szakemberei már a múlt század vége óta tudatosan a jelentkező igények harmonikus teljesítésére törekedtek. Erről tanuskodnak a má r említett erdőtörvényeink, valamint az, hogy valamennyi mértékadó nemzetközi szervezet, az ENSZ, az OECD, az EBESZ és az Európai Unió is mélyrehatóan foglalkozik az erdők, az erdészet ügyeivel, gondjaival. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek alapján röviden szólok a törvényjavaslat nemzetközi vonatkozásairól is. Először az ENSZet, illetve annak három szakmai szervezetét kell kiemelnem, mivel az erdő, az erdészet ügyében meghatározó a szerepük. Az első a Fenntartható Fejlődés Bizottsága, a második a Mezőgazda sági és Élelmezésügyi Szervezet, a FAO, a harmadik az Európai Gazdasági Bizottság. Az 1992. évi Rio de Janeirói környezet- és fejlődéskonferencia Magyarország által is aláírt, önkéntes kötelezettségvállalásainak az erdőre vonatkozó ajánlásainak és egyezmé nyeinek megvalósítása e szervek munkaprogramjában kiemelt jelentőséggel bír. Az OECD a világ 26 gazdaságilag legfejlettebb országát tömörítő szervezet, ahol éppen hazánk felvétele is napirenden van, szintén tárgyalta a fenntartható erdőgazdálkodás, erdésze t ügyét. Az Európai Bizottsági és az Együttműködési Szervezet is napirendjére tűzte ezt a kérdést, de folyamatosan szerepel már az európai intézmények, így az Európa Tanács, az Európai Unió munkaprogramjaiban is, főként az európai erdők védelme miniszteri konferenciái keretében. Az európai államok ezen utóbbi intézményesített szervezeti keretek között alakítottak ki olyan, a földrészeket átfogó nemzetközi szervezetek ez irányú törekvéseit is ötvöző követelmény- és jelzőrendszert, amely az erdő fenntartható fejlődésének, a biológiai sokféleség elvének megfelel. Igyekeztünk a törvénytervezet szöveganyagát e feltételeknek is megfelelően megalkotni. Kérem, hogy a törvényjavaslat vitája során ezt a törekvésünket vegyék figyelembe. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után engedjék meg, hogy kitérjek a törvényjavaslat által közvetített erdészeti politika általam legfontosabbnak tartott kérdéseire. Ezek sarokpontjai a következők. Az erdőgazdálkodás hosszú távú, a környezetre és az emberek egészségére kedvező hatású szempontjai az elsődlegesek. A javaslat ennek megfelelően határozza meg az erdő komplex fogalmát. Az erdővédelmi és természetvédelmi, valamint az egyre erősödő társadalmi igényeket kielégítő szociális, üdülési feladatokat nem egymástól függetlenül, hanem egymással összhangban kell megoldani. Az erdő termelési funkciója érvényesüléséhez szükséges közgazdasági és szervezeti igények meghatározásával elősegíti a fa - mint megújítható nyersanyag - termelését, amelynek révén a széndioxid - szén körforgásban tar tósan megkötődik a szén, csökken a levegő széndioxid tartalma is. A tulajdonviszonyoktól függetlenül kell szabályozni a szakszerű erdőgazdálkodás követelményeit. A gazdálkodás általános szabályai keretében kiemelten kell kezelni a tartamos erdőgazdálkodás követelményeit és az ahhoz szükséges eszközrendszert. Pontosan és jól elkülönítetten kell meghatározni a fenntartható erdőgazdálkodás államiigazgatási és szakhatósági, szervezeti, működési és feladatrendszerét. Az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosí tásához kötelező erdészeti szakszemélyzet alkalmazása. A tartamos erdőgazdálkodás követelményeinek az ország minden erdejében történő érvényesítése céljából erdőfenntartási járulék fizetésével pénzügyi forrásokat kell képezni, amelyeket esetenként az állam i költségvetésből is ki kell egészíteni.
