Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója:
1422 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Első nek megadom a szót Herbály Imrének, a bizottság előadójának. HERBÁLY IMRE , a mezőgazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság 1996. január 31én a magyar természeti és vadászati felsőoktatás fel legvárába kihelyezett ülésén, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen nagy érdeklődés mellett - az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslattal egyidőben - tárgyalta a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjava slatot. A vitában, melyet a két témáról összevontan folytattunk le, a bizottság tagjain kívül részt vettek az Országos Erdészeti Egyesület, a Magánerdőtulajdonosok Országos Egyesülete, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Fagazdaságok Országos Szövetsége, a Magyar Vadászati Védegylet, a Magyar Bérkilövők és Független Vadásztársaságok Országos Szövetsége, a VOSZ és a Parasztszövetség, mint a témában érintett tudományos egyesületek, tulajdonosok és érde kképviseleti civil szervezetek képviselői. (9.50) A jelenlevők szinte valamennyien hangsúlyozták a törvény megszületésének szükségességét. Ugyanakkor felvetették az erdőről, a vadászatról, a természetvédelemről, az állatvédelemről szóló törvénytervezetek, valamint a termőföldről szóló törvénymódosítás egy csomagban való tárgyalásának szükségszerűségét, célszerűségét. Többen a már megszületett környezetvédelmi törvényt is egy csomagban tárgyalhatónak tartották volna. Mindezeket azzal indokolva, ahogy ezek ös szefüggő beterjesztése és vitája megelőzhette volna a törvénytervezetek és a már meglévő törvények közötti koherenciazavarokat, ellentmondásokat, amelyek persze az ilyen módon való tárgyalás útján is kiküszöbölhetők módosító indítványokkal, egyeztetésekke l, szavazásokkal; ebből eredően soksok többletmunkával. A vitában résztvevők, miközben többen jelezték - ennek a kisebbségi vélemény során valószínűleg hangot is adnak , hogy bár nem minden koncepcionális kérdésben értenek egyet az 1662. számú törvényjav aslatban megfogalmazottakkal, a törvény megszületését fontosnak tartják, és - az 1983 óta hetedik nekifutás után - a vadászat önálló törvényben való jogi szabályozásával egyetértenek, azt elfogadják. A törvény tartalmi vonatkozásait illetően a vita a követ kező kérdések körül bontakozott ki: 1. Kié legyen a vadászati jog? 2. Kié legyen a vad tulajdonjoga? 3. Mekkora legyen a minimális vadászterület nagysága? 4. Egyéb kérdésekkel, megfelelő tartalommal és terjedelemben, foglalkozike a törvénytervezet? Viszon ylagos, a részleteket persze nem érintő volt az egyetértés az első és a negyedik kérdéscsoportnál. Vagyis: "a földtulajdonhoz kötött vadászati jog, mint vagyonértékű jog, az önálló vadászterület földtulajdonjogának elválaszthatatlan része" megfogalmazássa l, az előzetesen lefolytatott egyeztetések után az azt előbb még elutasítók is elfogadták. A törvénytervezetet többen túlzottan részletesnek, túldimenzionáltnak tartották, sok olyan részletszabályt találva benne, ami a későbbiekben miniszteri rendeletben c élszerűbben szabályozható lenne; például a vadvédelmi hozzájárulás vagy vadgazdálkodási bírság forintban történő meghatározása. A második kérdésre kétféle választ adtak a vitatkozók. Az egyik csoport elfogadja a javaslatban szereplő jogi megfogalmazást; vo lt azonban, aki ezt mint átmeneti időszak átmeneti megoldását tartja csak elfogadhatónak. A másik csoport egyedül elfogadhatónak - ők voltak kevesebben - a res nulliust tartotta.
