Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KISS RÓBERT, az SZDSZ
1382 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a T/2098. számon benyújtott törvénytervezetet a március 13ai ülésén megtárgyalta. A tervezet ál talános vitára alkalmasságáról ismereteinket kibővítette a bizottsági ülésen jelen lévő és széles körű tájékoztatást adó dr. Tardy János helyettes államtitkár úr, a Természetvédelmi Hivatal vezetője. Élénk, de kizárólag szakmai vita alakult ki. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a szabályozás egészében és részben is szükséges, a szabályozási elvek megfelelőek és összhangban vannak a hatályos jogszabályokkal. A törvény megszületése természeti értékeink, nemzeti kincseink megóvása, fenntartása, helyreállítása é s fejlesztése érdekében rendkívül időszerű és fontos. A vitában hangsúlyozottan elhangzott az a kérés, hogy a természet védelméről szóló törvény az erdőről, az erdő védelméről, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvények kel együtt csomagban kerüljön megtárgyalásra. Ez azért is fontos, mert a törvényjavaslatokban ma még nem minden esetben biztosított az összhang. (17.50) A koherencia megteremtése érdekében a mezőgazdasági bizottság együttműködésre hívja fel az érintett biz ottságokat, és igényli a kormány valamennyi, az előterjesztésben érdekelt szakminisztériumának részvételét és segítségét is. A természetvédelem ügye nem lehet egy tárca kompetenciája, hanem a kormány, de sokkal tágabb értelemben a társadalom egészének közr eműködésére, összefogására van szükség. Összefoglalva tehát a mezőgazdasági bizottság a jelzett törvényjavaslatot a jelen lévő képviselők 100 százalékos "igen" szavazatával általános vitára alkalmasnak tartja, és ajánlja a tisztelt Háznak is. Köszönöm. (Ta ps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai fejtik ki álláspontjukat, a házbizottság ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően legfeljebb 1010 perces időtartamban. Először dr. Kiss Róbert, a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka következik. Őt követi majd Berregi István, a Független Kisgazdapárt részéről. Most megadom a szót dr. Kiss Róbertnek, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. KIS S RÓBERT , az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomat tulajdonképpen három részre osztva mondanám el, és ez a három rész is még két részre osztható: az első rész a törvénnyel kapcsolatos előzményekről, a második rész magáról a törvényről szól. Az előzményekkel kapcsolatosan csak annyit szeretnék mondani, hogy hogyan alakult egyáltalán "a természet védelme" kifejezés, hogyan alakult ki a természetvédelemmel kapcsolatos jogalkotás Magyarországon és a világban. Ami a tör vényeket illeti, tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy bizonyos mértékig jubileumot is ünnepelhetünk, nevezetesen az első természetvédelemmel kapcsolatos törvény jubileumát amelyet 187172ben alkottak az Amerikai Egyesült Államokban. Ezt nem sokkal későb b, alig néhány évvel lemaradva Magyarország is követte: 1879ben megszületett az első természetvédelemmel kapcsolatos törvény, amelyben még maga a "természetvédelem" kifejezés nem szerepelt. Ez a szó néhány évtizeddel később, 1935ben vált használatossá a IV. törvénycikk megalkotásával, amely az erdők és a természet védelméről szólott. Ezt követte 1961ben az első önálló természetvédelmi törvény megalkotása, és így tulajdonképpen Magyarországon is megkezdődött a kifejezetten természetvédelmi jogalkotás. A j elenlegi törvényjavaslatot megelőző törvény az 1982. évi 4. törvényerejű rendelet volt. Ez jelenleg is hatályban van, ez a hatályos törvény. A másik dolog, ami az előzményekhez tartozik, a nemzetközi szerződésekkel és egyezményekkel kapcsolatos kérdés. Min dössze azokról a nemzetközi egyezményekről kívánok néhány szót mondani,
