Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről: - Bejelentés önálló indítványok visszavonásáról - Bejelentés önálló indítványok benyújtásáról - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1362 módosítására, új változatban , T/2169. számon. Megkérdezem indítványtevő képviselőtársaimat, kívánjáke indokolni. (Selmeczi Gabriella jelzi, hogy igen.) Igen. Megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sümeghy Csabával benyújtott önálló indítványunk azt a célt szolgá lja, hogy hatályon kívül helyezzük a munkaadókat és a munkavállalókat sújtó intézkedések legalább egy részét. Jelen törvény szerint a munkaadót a 15 napos betegszabadságon túl a táppénz egyharmadának kifizetése is terheli. Ez a javaslat ezt a részt helyezn é hatályon kívül, hogy ne kelljen a jövőben a munkaadóknak a táppénz egyharmadát befizetni a költségvetés kasszájába. Igazságtalan ez a rendelkezés két oldalról is. Egyrészről igazságtalan a munkaadókkal szemben. Gondoljunk bele, hogy milyen magas a tbjár ulék mértéke, és milyen csekély, milyen kevés az az ellenszolgáltatás, amit ezen járulék után kapnak mind a munkaadók, mind a munkavállalók; és egyre rosszabb, egyre kritikusabb a színvonala még ennek a szolgáltatásnak is. Igazságtalan ez a rendelkezés a m unkavállalókkal szemben is, hiszen rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók. Gondoljunk bele abba, hogy egy idősebb, egy csökkent munkaképességű ember, vagy egy nem igazán jó egészségi állapotba n lévő munkavállaló hogyan fog ezután munkához jutni! Ez a törvényrész a feketemunka irányába nyomja a munkavállalókat, ami, ugye, nem érdeke sem a kormánypártoknak, sem az ellenzéki pártoknak. Engedjék meg, hogy még egy újabb indokot hozzak fel a már soks zor hangoztatott ellenérvek mellett. Kiszámoltae valaki azt, hogy az önkormányzatoknak mekkora pluszköltséget, mekkora többletkiadást fog okozni ez a rendelkezés? Hogy egy példával éljek a fennmaradó pár másodpercben: egy Kaposvár nagyságú önkormányzat es etében 60 millió forint pluszkiadást fog jelenteni ez a rendelkezés, úgy, hogy nincs mellette kompenzáció. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Balsai István és dr. Sepsey Tamás képvise lőtársaink, MDF, önálló indítványt nyújtottak be a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosítására , T/2181. számon. Sepsey Tamás képviselőtársunk kívánja indokolni az önálló indítványt. Megadom a szót. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1991. évi XXV. törvény rendelkezett arról, hogy az eredeti kárpótlásra jogosultat megilleti az a lehetőség, hogy kárpótlási jegyéért önkormányzati bérlakást vásároljo n, termőföldet vásároljon, és külön törvény rendelkezései szerint azt életjáradékra válthassa. Ezen törvény végrehajtási rendelete kimondta, hogy nemcsak az eredeti jogosultat illeti meg a termőföldvásárlás, az önkormányzatilakásvásárlás joga, hanem azt i s, aki eredeti jogosulttól megörökölte a kárpótlási jegyet, és az öröklés tényét hagyatékátadó végzéssel vagy pedig bírói ítélettel tudja bizonyítani. Miután egy külön törvény rendelkezett az életjáradékra váltásról, ezért a társadalombiztosítási szervek g yakorlata ellentétes volt a jogalkotó elképzelésével. Ugyanis az örökösök, bár megfeleltek a külön törvény rendelkezéseinek, tehát betöltötték a 60. életévüket, hiába nyújtották be a kérelmet, hogy életjáradékot szeretnének vásárolni a megörökölt kárpótlás i jegyeikért, sorra elutasították az ő kérelmeiket. Mivel itt egy olyan törvényalkotói szándék korrigálásáról van szó, amely egyértelműen a jogosultak érdekeit szolgálja, képviselőtársammal úgy gondoltuk, hogy nem érdemes megvárni, ameddig esetleg a bírói ítéletek hosszú sora fogja kikristályosítani, hogyan kell értelmezni e jogszabályt, hanem a törvény módosításával az Országgyűlés tegye egyértelművé: mindazoknak,
