Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1354 teljesen megalapozatlanul vádol engem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az FKGP pa dsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Pető Iván frakcióvezető úr, SZDSZ. Megadom a szót. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 1848. március 15én az idegen önkényuralmi rendszer ellen indult forradalom Magyarországon, egyes kevéssé tájékozott képviselőtársaimnak talán innen kell megtudni, hogy nemzeti, liberális gondolatok jegyében indult ez a forradalom. Akik a szociális problémák miatti elkeser edést gyűlöletkeltésre használják a nemzeti ünnepen demokráciánkban, nem ismerik hagyományainkat, nem tudják, mit tesznek, ha pedig tudják, annál rosszabb. Akik nem hisznek az előző és a következő választások eredményében, azok nem hisznek a demokráciában. Március 14én - egy parlamenti párt részéről először - a legostobább szidalom szintjére szállították le a politikát, és erre ürügyként legszebb nemzeti ünnepünket használták. Egy kormányt bírálni, szidni szabad a demokráciában, sőt ajánlatos is olykor. Sz abad utcai tüntetést is szervezni... (Közbeszólás az FKGP padsoraiból: Taxisblokád!) ..., a kormányt lemondásra felszólítani is szabad, bár nevetségessé válik, aki naponta teszi meg ezt. Az ellenzéki kritika fájhat a kormánypártoknak, a kormánynak, de soha nem téveszthető össze az uszítással. Uszításon általában a magyar jog az olyan lázongó kifakadásokat érti, amelyek alkalmasak arra, hogy emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezhet. Mondanivaló hiány ában, a demagógia fokozhatatlansága miatt most egy parlamenti párt vezetője élt vissza az elégedetlen emberek elkeseredettségével, és bizony uszította őket. Tömeget heccelni, hogy az ellenfelet tekintsék ellenségnek, s akár fizikailag is semmisítsék meg, a z uszítók felelőtlensége és gyengeségükből fakad. Nincs mit mondaniuk a problémák megoldási módjáról, ezt helyettesítik uszítással. A szavakat a politikusok többnyire azért mondják, hogy tettekké formálják, vagy éppen gondolataik hiányát elfedjék. Tisztelt Képviselőtársaim! Vagy elfogadjuk a szavak polgárháborúját és akkor közel kerülünk ahhoz, hogy polgárok vére legyen a polgárok szabadságának ára, vagy megőrizzük közös örökségünket, tulajdonunkat, hogy a politika nyelve az ésszerű, bár olykor éles vita ma radjon, és békés úton oldjuk meg problémáinkat. Össze lehet verbuválni néhány tízezer embert a Kossuth téren, de tudjuk, itt a parlamentben és az országban is túlnyomó többségben vagyunk mi, akik félelem és uszítás nélküli országot akarunk. (Hosszan tartó taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. (Dr. Szabó Zoltán dr. Pető Iván felé: Téged is beperel!) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét elszomorító példáját láthatták annak, hogy milyen eredményre vezet az, ha valaki nincs ott egy eseményen, de mégis véleményt kíván róla nyilvánítani. Talán szerencsésebb lenne, ha Pető Iván olyan eseményekről nyil vánítana véleményt, amelyeken jelen volt. A gyűlöletkeltés, úgy gondolom, egyetlenegy üggyel kapcsolatban említhető meg. Nevezetesen a médiumoknak és bizonyos politikusoknak az óriási tömegtől való megrettenése következtében szüntelenül és gátlástalanul tö rtént valótlan állításai következtében, mert a médiumok azt csinálták, hogy - félmondatokat kiragadva vagy azokat összekombinálva - állítólag a gyűlésen elhangzott véleményeket ismertették, amelyekről természetesen nekem semmiféle fogalmam sem lehet, miutá n
