Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Dr. Dobos Krisztina (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Megváltoztathat-e egyoldalúan a művelődési és a közoktatási miniszter szerződéseket?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1314 Köszönöm, elnök asszony. (Derültség.) Elnök Úr! Bocsánat, elnézést! Tisztelt Képviselő Asszony! A művelődési és közoktatási miniszter természetesen nem változtathat meg egyoldalúan szerződéseket. Szeretném leszögezni, hogy nem is tette. Nem változtatta meg sem a jelenlegi, sem az előző. Képviselő asszony helyesen mondta: az egykori orosznyelvtanárok átképzésének megvalósításához a kormány külön pénzügyi támogatást biztosít, erről szól egy szerződés. A szerz ődés értelmében a költségvetés a tárcán keresztül félévente 40 ezer forintnyi, a képzés költségeit fedező támogatást, és további 30 ezer forintnyi, az átképzésre a tanárt elküldő iskolának folyósítandó támogatást nyújt, ez utóbbit abból a célból, hogy az á tképzés idejére heti 5 óra kedvezményben részesített tanár munkaidejét kivásárolja az önkormányzattól, tehát lehetőséget adjon arra, hogy ezt a kieső munkaidőt valamilyen módon a munkáltató vagy az önkormányzat pótolja. A művelődési és közoktatási miniszte r tartja magát az ebben a szerződésben foglaltakhoz, és a hároméves átképzés idejére 420 ezer forintot - hatszor hetvenet - természetesen továbbra is fizet. Ennyi az, ami a szerződésben van. A másik oldalról: a tandíjfizetési kötelezettséget, képviselő ass zony, az 1993. július 13án elfogadott, a felsőoktatásról szóló '93. évi LXXX. törvény írja elő. Ugyanez a törvény a 72. §ban a kormány feladataként írja elő, hogy szabályozza a juttatásokat és a tandíjat. Ennek végrehajtására született meg 1995. július 6án az ezt szabályozó kormányrendelet. A felsőoktatási törvény kimondja, hogy a felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók tandíjat és egyéb díjakat fizetnek. E törvényi előírás alapján rendelkezett úgy a felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatásokról, illetőleg az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló kormányrendelet, hogy az állami felsőoktatási intézményekben alapképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben, továbbá doktori és mesterképzésben tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók tandíjat, egyéb díjakat és térítéseket kötelesek fizetni. A felsőoktatásban a felsőoktatási törvény értelmében csak alapképzés, szakirányú továbbképzés, továbbá doktori és mesterképzés van. Más nincs. Az átképzés nem felsőoktatás i fogalom, egy lehetőség, egy szolgáltatás, amellyel vagy az alapképzésben, vagy a szakirányú továbbképzésben lehet élni. Tisztelt Képviselő Asszony! A lényeg az, hogy az átképzésben résztvevők második vagy további alapképzésben vesznek részt, annak sikere s befejezése után újabb felsőfokú diplomát kapnak. Nem az első diplomára ráépülő másoddiplomát, hanem újabb, adott esetben tehát második diplomát kapnak. Szeretném képviselő asszony figyelmét felhívni arra is, hogy 1995. december 21én kelt határozatával a z Alkotmánybíróság a tandíjfizetési kötelezettségről szóló kormányrendeletet teljes egészében és részleteiben is alkotmányosnak minősítette. Leszögezte, hogy már a felsőoktatásról szóló 1985. évi I. törvény is lehetővé tette a felsőoktatásban a tandíjat, n incs szó olyan új dologról, amelynek alapján a jelenlegi felsőoktatási hallgatók szerződésszegésre hivatkozhatnának. Az interpellációjában említett MKMlevél azt fogalmazta meg, hogy az átképzésben részt vevő orosznyelvtanárok alapképzésben részt vevő hall gatóknak minősülnek, tehát tandíjfizetésre kötelezhetőek. Vonatkozik rájuk a 20 százalék tandíjkedvezmény éppúgy, mint minden más, a felsőoktatásban alapképzésben részt vevő hallgatóra. A kormány tehát, tisztelt képviselő asszony, ezzel a rendeletével csak az előző országgyűlési periódusban elfogadott törvényt hajtotta végre, és ezt a rendeletet az Alkotmánybíróság teljes egészében alkotmányosnak ítélte. Ha ebben szerződésszegés lett volna, akkor az Alkotmánybíróság erre bizonyára felhívja a figyelmet. (16. 10)
