Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Varga Lajos (MSZP) - az igazságügy-miniszterhez - "Szükség van-e törvénymódosításra ahhoz, hogy a bűnüldöző szervekkel együttműködő állampolgár biztonságban érezhesse magát?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA LAJOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
1298 amelyek ténylegesen rendelkezésre állnak. Azonban eltúlzott vagy illuzórikus vágyakat kelteni akár a magyarországi lakosságban, akár a felvidéki magyarságban helytelen lenne, mert nem tudnánk eleget tenni ezeknek a várakozásoknak. (Taps a bal oldalon.) Varga Lajos (MSZP) - az igazságügyminiszterhez - "Szükség vane törvénymódosításra ahhoz, hogy a bűnüldöző szervekkel együttműködő állampolgár biztonságban érezhesse magát?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszö nöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Varga Lajos úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae válaszadóként az államtitkár asszonyt. (Varga Lajos: Igen.) Igen. Képviselő urat illet i a szó. VARGA LAJOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Sajnálatos tény, hogy átalakuló világunkban a bűnözés nem csökken, sőt az állampolgárok zöme azt érzi, hogy egyre erőszakosabb lesz. Sűrűn számolnak be a híradá sok brutális bűncselekményekről és nagy kárt okozó gazdasági bűncselekményekről. A bűnüldöző szervek - véleményem szerint - csak abban az esetben remélhetik az eredményes harcot velük szemben, ha a többségben lévő becsületes állampolgárokra támaszkodhatnak . Az együttműködési készséget nagymértékben ronthatja, ha azt tapasztaljuk, hogy a gyanúsított - egyébként teljesen jogos személyiségi jogainak védelmében - személytelen maradhat, ugyanakkor a tanú, a sértett személye olyan részletességgel van körülírva, h ogy csak az nem ismer rájuk, aki nem akar. A bíróságok, a tárgyalótermek folyosóin a vádlottak hozzátartozói sokszor olyan hangulatot teremthetnek, hogy akár még életveszélyes fenyegetés is elhangozhat. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a vádlott visszavonja vallomását, vagy a tanú már nem emlékszik olyan pontosan arra, hogy mit is látott vagy mit is hallott. Úgy gondolom, ez mindenképpen rossz helyzet, amin változtatni kell. Mint ahogy azt is rossz helyzetnek ítélem meg, hogy vita f olyik arról, vane szükség törvénymódosításra ennek az állapotnak a felszámolására, vagy a jelenlegi törvények is elegendőek, megfelelőek a tanú, illetve a sértett védelmére. Kérdezem ezért az államtitkár asszonyt, hogy önnek mi a véleménye: szükség vane törvénymódosításra ennek a helyzetnek a javításához. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. A kérdésre Csiha Judit államtitkár asszony válaszol. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszte lt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által feltett kérdés tulajdonképpen két részre bontható. Az első fele az, hogy vajon jogszerűen közlike a médiák a büntetőügyek sértetteinek, tanúinak személyi adatait, a másik része pedig az, hogy jogszerűen hoznake nyilvánosságra a személyekről olyan adatokat, amelyek az áldozatok személyiségi jogait sérthetik. A személyiségi jogoknak a polgári törvénykönyvben biztosított védelme megilleti a bűncselekmények sértetteit is. A tájékoztatásról szóló egyéb jogszabályok kü lön is kimondják, hogy a nyomozóhatóságok, ügyészségek, bíróságok előtt folyamatban lévő és befejezett ügyekről adott tájékoztatás nem sértheti az állampolgárok személyhez fűződő jogait. Amennyiben ez mégis megtörténik, a Ptk. szabályai
