Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
1239 (9.30) Ezek szerint a kínai hatóságok engedjék szabadon az összes politikai és vallási bebörtönzöttet; biztosítsák a vallásszabadságot, és bocsássák szabadon a pancsen lámát; állítsák le a kínai népesség Tibetbe telepítését, az etnikai arányok erőszakos megváltoztatását; szolgáltass anak vissza az eredeti tulajdonosoknak minden vagyont; kezdjenek tárgyalásokat a dalai láma vezette emigráns kormánnyal a tibeti nép vallási és politikai szabadságának békés visszaállítása érdekében. Március 15e céljai is csupán évtizedek múltán valósulta k meg, de megvalósultak. Március 10e céljainak is előbbutóbb meg kell valósulniuk. A márciusi szabadságtörekvésekkel ugyanis ez így szokott történni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétp erces reagálásra megadom a szót Győriványi Sándor frakcióvezetőhelyettesnek, Független Kisgazdapárt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Mélyen tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök, hogy Németh Zsolt képviselőtársam szóba hozta e zt a felháborító kérdést, hogy a nagyhatalmi arrogancia - aminek évtizedeken át egy ilyen kis ország mindig áldozata volt - most a tibeti népet és a tajvani önálló országot sújtja. Tudjuk, hogy a politikai életben az erőnek nagyon nagy jelentősége van. És tudjuk azt, hogy egy milliárdon felüli országnak a jelentősége ebben a vonatkozásban szintén jelentős. Úgyhogy a világ összes népe kicsit összehúzza magát, amikor a kínaiak valamilyen agresszív, durva, embertelen és mindenképpen az egész világra fenyegetőe n ható intézkedéseket, illetőleg agressziókat tesznek. Ilyen agressziónak érezzük a tibetiek ellen folyt különböző megtorló intézkedéseket. A dalai láma működését én leginkább Mindszenty József magyar prímás működésével tudom összehasonlítani, aki szintén egymaga folytatta a harcot az országért, a nemzetért, a vallásért - tehát mindazért, ami az ember életét emberivé teszi. A tajvani esetben is ezt az agressziót kívánom... (Az elnök pohara megkocogtatásával figyelmezteti a képviselőt az idő leteltére.) .., h ogy elítélje a Magyar Országgyűlés. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra kap szót SzentIványi István külügyminisztériumi politikai államtitkár. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külü gyminisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon röviden szeretnék reagálni, hogy világos legyen a magyar kormány álláspontja is ebben a kérdésben. Először is fontosnak tartom leszögezni azt, hogy a magyar kormány köv etkezetesen fellép az emberi jogok megsértésével szemben Kínában. Mint közismert, Magyarország 1990 óta, tehát valójában a rendszerváltás óta, folyamatosan az emberi jogi gyakorlatot elítélő ENSZhatározatokhoz csatlakozik - ennek korábban társszerzője is volt , tehát nyilvánvalóan egyértelmű az álláspont. A magas szintű kétoldalú tárgyalásokon és érintkezések során is hangot adunk azoknak az aggodalmaknak, amelyek részben a tibeti helyzettel, részben pedig a kínai általános emberi jogi gyakorlattal függne k össze. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom leszögezni az itt elhangzottak kapcsán, hogy a Magyar Köztársaság - hasonlatosan a legtöbb európai és nyugati országhoz - az "egy Kína" elvét fogadja el, tehát nem vonja kétségbe Kína területi integritását. Ezt b ármelyik emberi jogi szervezet vagy független szervezet kétségbe vonhatja, de azt hiszem, nagyon helytelen lenne egy kormány vagy egy ország részéről, ha ezt tenné. Ennek megfelelő volt a magyar Külügyminisztérium reakciója is az
