Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP):
1224 Megadom a szót kétperces időkeretben ennek alapján Hegyi Gyula úrnak, Magyar Szocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönö m szépen, elnök asszony. Valóban sajnálom, hogy ez a nagyon kis törvénymódosítás ilyen vitát váltott ki. Ugyanakkor viszont az ember persze úgy érzi, hogyha a vitában elhangzott valami, amivel alapvetően nem ért egyet, akkor arra mindenképpen reagálni szer etne. Megmondom őszintén, hogy Mészáros István László képviselőtársamnak azon visszatérő érvelését, hogy itt a szaktárcától - ezen ügyek intézésére egyedül illetékes szaktárcától - elkerül egy terület, ezzel akkor tudnék egyetérteni, ha azt a szaktárcát úg y hívnák, hogy "egyházügyi minisztérium" - akkor képviselőtársamnak teljesen igaza van. Azonban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hatáskörébe miért feltétlenül és mindenáron tartozik bele, mondjuk, a tábori püspökséggel kapcsolatos ügyek intézése va gy az egyházi tulajdonban levő kórházakkal kapcsolatos ügyek intézése, vagy szociális kérdések intézése? Vagy, hogy tovább menjek: egy idegen állammal - hiszen a Vatikán állam is, nemcsak a Szentszék, tudjuk - való kapcsolattartás sem olyasmi, ami jellegze tesen és alkotmányunk elveiből következően kizárólag a Művelődési Minisztériumhoz tartozhatna. Úgy érzem tehát, hogyha képviselőtársam valamiért nem ért egyet ezzel a kis törvénymódosítással, akkor természetesen jó, hogy ezt megteszi. Azonban azt állítani, hogy az egyházakkal való kapcsolattartás egyetlen, kizárólagos szakmai lehetősége a kultusztárcához tartozik, beleértve mindent, amit az egyházi ügyek érintenek - ezt az álláspontját nem tudom szakmailag megindokolt állásfoglalásnak tartani. Más dolog, ho gy vannak ilyen hagyományok is. Mi azonban úgy látjuk - legalábbis a kormánytöbbség vagy a nagyobbik kormánypárt, és az ellenzéki pártok úgy látják , hogyha az egyházaknak ez a jogos kívánsága, akkor ez a fajta szabályozás semmifajta alkotmányos alapelvek et nem sért, és ezért úgy érezzük, hogy ezt a kívánságot érdemes és helyes teljesíteni. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Kávássy Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A magam részéről az egyház teljesen jogos igényének tartom, hogy az egyház és állam kapcsolatát magasabb szintre helyezzék. Sőt ezt a szabályozást még pontosabbá kellene tenni. Az egyháznak azt a kívánságát, illetőleg azt a prerogatíváját, hogy az egyházi vezetők igenis a miniszterelnökkel állnak kapcsolatban - sőt esetleg még arra is lehetne gondolni, hogy a köztársasági elnök az ő tárgyalópartnerük , teljesen méltányolni kell. És teljesen megengedhetetlennek tartom azt, hogy az egyház és állam kapcsolata továbbra is pártállami keretek között maradjon. Messzemenően egyetértek Hegyi képviselő úrral abban, hogy ez nemcsak szakmai kérdés, nemcsak vallás- és közoktatásügyi miniszter kérdése, hanem magasabb állami szervek kérdése is. Lehet, hogy ez a szabaddemokratáknak nem tetszik, de attól függetlenül ez tény. Továbbá pedig azt is el kell mondanom, hogy mindaddig, ameddig monarchiák lesznek Európában, addig még az az igény is teljesen jogos lenne, hogy a hercegprímás viss zakapja hercegi rangját. (Dr. Mészáros István László tagadólag ingatja a fejét.) Igen, lehet, kedves Mészáros úr, efelett nemtetszést kifejezni, de még ezt is jogosnak tartanám, mert vannak magasabb igények! És ne tessék rossz néven venni: az angol királyi udvarban sokkal szalonképesebb egy herceg, mint más személy. Tehát ezt jó lenne végiggondolni, és ezeket az érdekeket racionálisan mérlegelni. Ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.
