Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ):
1205 t ermészetvédelem vagy környezetvédelem területe, és új módon kell megfogalmaznunk a fegyveres erők és a honvédelem feladatait is. Hogy ez mennyire így van, látszik az európai biztonsági rendszer alapját képező Északatlanti Szövetség, a NATO szerepének vált ozásában. A NATO évek óta - a megváltozott helyzethez rugalmasan és finoman igazodva - keresi az új kihívásokra az új válaszokat és mindehhez az új szerepét. Többször találkoztunk a NATO illetékes képviselőivel Magyarországon is, Brüsszelben is. Fokozott é rdeklődést tanúsítottak a polgári védelemmel kapcsolatban, annak árnyaltabb megoldásait keresték, és igen jelentős hangsúlyokat kapott az ipari katasztrófák, az ipari balesetek megelőzésének kérdése. A modern világban ezek a kihívások igen erőteljessé vált ak. Gondoljuk csak el, hogy a közelmúltban Magyarországon is voltak olyan veszélyes szállítmányok, amelyek balesetet szenvedtek, és tényleg csak a szerencse mentett meg bennünket attól, hogy tömegkatasztrófa legyen; és sok esetben a vállalatok, ipari üzeme k állapota nem kielégítő. Tehát úgy gondolom, hogy ez az a terület, ahol van mit tennünk, ugyanakkor ahol vannak hagyományaink, és ezek alapján a NATOegyüttműködésben, a békepartnerség területén is jelentős eredményeket érhetünk el. Éppen ezért úgy is, mi nt a honvédelmi bizottság vezetője, elnöke, örömmel üdvözöltem a polgári védelemről szóló törvény megjelenését. Mindez egy olyan törvényfüzérbe illeszkedik, amely - reméljük - koherens lesz, és egy sor problémát egyértelműen fog kodifikálni, és megoldani. Van azonban egy problémakör, amely mind ez ideig meglehetősen tisztázatlan volt, és amely már a honvédelmi törvény - amely kódexszerű törvény - megalkotásakor felmerült, ez pedig az, hogy a különböző veszélyhelyzeteket jobban kellene klasszifikálni és pont osabb aláosztásokat kellene biztosítani. Hiszen az alkotmány és a honvédelmi törvény is csak szükségállapotot és rendkívüli állapotot különböztet meg, holott a veszélyhelyzeteknek ennél sokkal több fokozata lehet. Szükséges ezt finomabban szabályozni, a sz abályozás jogi hátterét megadni, és úgy gondolom, hogy éppen a polgári védelemről szóló törvény adhat alkalmat arra, hogy megkezdjük ezt a szabályozást. Hangsúlyozom, hogy megkezdésről van szó; szükséges, hogy a szükségállapotnál enyhébb, de ugyanakkor az intézkedést igénylő veszélyhelyzetet definiáljuk és bevezessük. Ennek részleteiről Puha Sándor képviselőtársam fog majd beszélni. Én általánosságban szeretném elmondani azt, hogy annak idején, amikor a honvédelmi törvényt elfogadtuk, akkor a minősített áll apotokra vonatkozó fejezetet a törvény ideiglenesen helyezte hatályba, és határidőt szabott arra, ameddig a törvényhozónak ezt ki kell cserélnie, finomítania kell. Valószínűleg a jövő évben kerül majd sor a honvédelmi törvény revíziójára, és gondolom, Fodo r István államtitkár úr is készül már erre a feladatra. Gondolom, hogy a Honvédelmi Minisztérium nemes jogalkotó apparátusa is hegyezi a fényceruzáját a számítógépen, hogy végre korrekt módon rendezzük a minősített állapotok helyzetét, és a honvédelmi törv ény - amelyik tulajdonképpen egy összefogó törvény, vagy ahogy ezt Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztalon elnevezte, egy sarkalatos törvény , átfogja mindezeket a területeket. Úgy gondolom, hogy ehhez a kodifikáló munkához egy jelentős lépést tehetünk , amikor a polgári védelem területén a veszélyhelyzet fogalmát bevezetjük, a veszélyhelyzetet definiáljuk. Ennyire szerettem volna a tisztelt Ház szíves figyelmét felhívni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kösz önöm szépen. Soron következik Nádori László, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót Nádori László képviselő úrnak. DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mai polgári védelmi szervezetek elődjének megalakulása a repülőgép mint légi támadóeszköz harcrendbe állításához kötődik. Az új veszélyforrás és az ellene való védekezés szükségességét felismerve születtek meg az első légoltalmi szervezetek. Hazánkban a
