Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
1188 ahol nincs - vagy azt mondják, hogy nincs - elegendő pénz a kultúra támogatására, azt gondolom, hogy mindenképp támogatni kell minden egyes politikai pártnak a kultúra forrásainak bővítését. Hozzá kell azonban tennem, hogy ennek a bővítésnek nemcsak a bővítési oldalát kell megvizsgálni, hanem az elosztási oldalát is. És ebben az elosztási oldalban figyelembe kell venni a személyes döntéseket és a személyi döntéseket is egyaránt. (17.40) Ahogy Demszky Gábornak ez volt a személyi döntése, hogy a Thália társulatának mennie kell, úgy az olyan személyi döntéseket is nagy relevanciával kell figyelemmel kísérnünk, mint ami a kuratóriumban történik, azokban a szakkuratóriumokban tehát, amelyek a Nemzet i Kulturális Alapot kezelik. Azt gondolom, hogyha ez a törvényjavaslat egy új konstrukciót hoz létre - és itt hadd utaljak a KDNPs képviselő úr hozzászólására , akkor ebben az új konstrukcióban valószínűleg új vezető is kell, hiszen egy ettől eltérő műkö dési rendben feladatot vállaló személy nem feltétlenül alkalmas egy új szervezetben, egy új szervezeti felállásban új munka elvégzésére. Mondom ezt azért is, mert sajnos a szakkuratóriumok különböző jelölési procedúráiban már kaptam olyan jelzéseket, hogy a szakmai egyeztetések során kialakult személyi javaslatokat nem veszik figyelembe, illetve olyan válaszleveleket küldenek számukra, amiben jelzik, hogy akkor tudják figyelembe venni, ha és amennyiben a miniszternek tetsző nemzetközi szaktekintéllyel bíró személyeket fognak jelölni. Azt gondolom, minden téren fontos a nemzetközi szaktekintély. Ebben az esetben azonban azt gondolom, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnak azon szakmák szempontjait kell figyelembe vennie, amelyek ebben az országban vannak, és amely ek képviselői úgy gondolják, hogy az adott személy alkalmas egyegy szakkuratórium elnökségének betöltésére. Végezetül beszédem második részében arról szeretnék szólni, hogy egy adott területen az elosztást tekintve mely szempontok azok, amelyek egyensúlyt alanságokhoz vezethetnek. A folyóiratokra kiosztott pénz elosztása során - ami 100 millió forint volt - a szakkuratórium döntést hozó testülete a következő szempontokat vette figyelembe. Megvizsgálta a támogatást kérő kuratóriumok múltját, hatókörét, megje lenésük gyakoriságát és hivatkozásokban lemérhető szakmai minőséget. Azt gondolom, ezek mindenképpen helyes szempontok. Azonban ha nem tekintünk el attól - márpedig azt gondolom, nem szerencsés eltekinteni , hogy a Magyarországon megjelenő különböző orgán umoknak milyen múltja volt és milyen múltja volt lehetséges, egyáltalán a létezése lehetséges volte, tehát ha ettől nem tekintünk el, akkor mindenképpen egy másfajta helyzet kell hogy bekövetkezzen a döntések után. Gondolom ezt azért, mert más lehetőségge l indul egy új lap, mással egy folyóirat, és másmás lehetőséggel bír egy már létező lap vagy egy évtizedek óta létező lap. Az elbírálás során előnyt élveztek mindazok, akik vagy saját lábukon álltak meg, vagy van gazdájuk, vagy vannak támogatóik. Azt gond olom, jó, hogy van a kultúrának támogatója, jó, hogy van a kultúrának gazdája. Nem politikai éllel mondom, jónak tartom azt, hogy folyóiratok kapnak támogatást a Soros Alapítványtól, hogy folyóiratok kapnak támogatást a József Attila Alapítványból. Azt gon dolom viszont, hogy ennek a Kulturális Alapnak egyik feladatává kell tenni, hogy a nem baloldali vagy nem liberális dominanciájú vagy beállítottságú sajtóorgánumok is kapjanak támogatást. Tehát azt gondolom, hogy amikor az amerikai külügyminisztérium úgy f ogalmaz, hogy az írott sajtó területén viszonylag széles körű annak függetlensége, akkor ebbe a fogalomba számomra az is beleértendő és beleveendő, hogy a Nemzeti Kulturális Alap megfelelő testületeinek megfelelő eljárásában nagyobb támogatottságot kellene élveznie azoknak a sajtóorgánumoknak, amelyek nem baloldali vagy nem liberális dominanciával vagy beállítottsággal bírnak. Egyetértek mindazokkal, akik úgy fogalmaznak, hogy műhelyek és személyek egyensúlya szükséges a sajtóvilágban, és egyetértek azokkal az értékelésekkel is, amelyek azt mondják, hogy ma Magyarországon az írott és elektronikus sajtóban baloldali dominancia van. Ez a dominancia sokféleképpen értelmezhető. Értelmezhető úgy is, hogy kizárólagosságra törekvő hatalmi
