Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 6 (154. szám) - Az ülésnap megnyitása - A feketegazdaság kérdéséről és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendőiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BENEDEK MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ):
1130 Tiszte lt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendkívül szűkre szabott időkeret miatt csupán néhány megállapításra és javaslatra kell korlátozni mondanivalómat. Véleményem szerint a feketegazdaság ellen eddig tett kormányzati intézkedések átfogóak és szél es körűek voltak. Eredményeik már érzékelhetők, és egyre jobban érzékelhetők lesznek. Mivel a gazdasági és szerkezetátalakítási folyamatnak feltehetően a legnehezebb szakaszában járunk, további nehéz és összefüggő intézkedéssorozat szükséges a feketegazdas ág elfogadható európai szintre való visszaszorítására. Elsősorban persze nem újabb jogszabálydömpingre van szükség. A hatályos rendelkezések betartásával, szigorú és következetes számonkéréssel, a hatóságok - így a vám, az adó, a fogyasztóvédelmi, a munkaü gyi, a Belügyminisztérium, az önkormányzatok és a kamarák - ellenőrző tevékenységének növelésével, összehangolásával számottevő eredményt lehet elérni. Ezzel összefüggésben remélhető, hogy az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat által működtetett központi számítógépes nyilvántartás minden vállalkozásról tartalmazni fogja a hatóságok által igényelt információs mennyiséget. A feketekereskedelem visszaszorítása céljából szankciókkal el kell érni, hogy csak te lephellyel, képesítéssel és a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkező regisztrált vállalkozások folytathassanak kereskedelmi tevékenységet, termékek csak bizonylattal, minőségtanúsítással kerülhessenek forgalomba. Hivatkoznék itt az 1993. évi A termékf elelősségről című X. törvény rendelkezéseire. Az egységes, minden szervezetre, vállalkozóra és magánszemélyre vonatkozó közteherviselés általánossá tétele érdekében a bizonylati rendszert a termelőknél, importőröknél és nagykereskedőknél szükséges szigorít ani, illetve lehetővé tenni azt, hogy az áru útját kövesse a bizonylat. A példák közül a svédországi gyakorlatot javasoljuk bevezetni, ahol az adóhatósághoz kerül a számla egy másolata, és így biztosítható az ellenőrzés teljes folyamata. Sürgősen létre kel l hoznunk az egységes fogyasztóvédelmi törvényt. Ebben rögzíteni kell a fogyasztói alapjogokat, valamint az ellenőrzésre hivatott szervezetek jogait és hatáskörét. A törvény remélhetően megszünteti az egyes ellenőrző szervek közötti hatásköri átfedéseket, továbbá olyan szankcionálási rendszert tartalmaz, amely az elkövetés súlyával arányos bírságot ró ki, végső esetben akár a vállalkozói engedély visszavonásáig is eljut. A feketegazdaság elleni küzdelemben a jogalkotó egyik legfontosabb feladata a joghézago k megszüntetése. A kereskedelemben például a piacozás területén mutatható ki ilyen joghézag. A piacokon, vásárokon ugyanis ma jelentős számú nem hazai árus értékesít mint hazánkban bejegyzett bt.k bel- és kültagjai. A tapasztalatok szerint a bt.k működés e formális. A törvényes működés látszatának fenntartására valamennyi bt.tag megkapja a társasági szerződés közjegyző által záradékolt és a cégbíróság átvételi igazolásával ellátott példányát. Ezen kívül ügyvédi nyilatkozatot arról, hogy a nevezett részére a munkavállalási engedély megkérése megtörtént. Az iratok bemutatása után valamennyi vásári üzemeltető a vásáron való részvételt engedélyezi. A vonatkozó jogszabályok áttekintése után az az álláspont alakítható ki, hogy az 1995. augusztus 18a után alapít ott gazdasági társaságok vezető tisztségviselői is csak magyarországi munkavállalási engedély birtokában végezhetnek a cég képviseletét meghaladó tevékenységet. Joghézag e vonatkozásban, hogy az 1995. augusztus 18a előtt alapított gazdasági társaságok vez ető tisztségviselői részére nincs szükség a munkaügyi központok által kiadott munkavállalási engedélyre akkor sem, ha személyes működésük, munkavégzésük nem korlátozódik csupán a cégképviseletre. Javasoljuk tehát a Magyarországon 1995. augusztus 18a után bejegyezett bt.k külföldi tagjainak munkavállalási engedélyhez kötött tevékenységére vonatkozó jogértelmezésünk felülvizsgálatát és szükség szerinti megerősítését. Az 1995. augusztus 18a előtt bejegyzett társaságok külföldi vezető tisztségviselői részére pedig tegyék kötelezővé a cégképviseleten túli tevékenységekre a vonatkozó munkavállalási engedély megkérését. A feketegazdaság, illetve az ilyen helyzetek kialakulásának megelőzésében a mainál lényegesen nagyobb hangsúlyt kell helyezni a lakosság tájékoz tatására, e téren kiemelkedő szerepet juttatva az írott és elektronikus sajtónak. Nagyobb nyilvánosságot kell kapnia az adó és egyéb állami bevételek
