Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 5 (153. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1984. szám) részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
1079 gondoljuk csak meg, hogy az intenzív osztályoknál minden beteg egyágyas, külön szobát igényel; és itt olyan komoly szakmai indok van, amelynek alapján természetes az, hogy nem szabad és nem is lehet még részleges térítési díjat sem kérni. De nem szeretném tovább sorolni, hiszen szakmánként meg tudom indokolni, hogy mi ez a szakmai kör. Tehát akkor, amikor úgy fogalmaztam, hogy külön jogszabály hivatott ezt a szakmai kört csokorba fogni, és ha a parlamenti képviselők jóvoltából ez - feltehetőleg - megszavazásra kerül, akkor a kormány, illetve a Népjóléti Minisztérium dolga lesz e szakmai kört meghatá rozni, de azt hiszem, hogy ez sokkal szélesebb kör lesz, mint ahogy Győriványi Sándor ezt javasolta. De ezzel együtt köszönöm a figyelemfelhívást és a jó szándékú javaslatot. Köszönöm szépen. A társadalombiztosításról szól ó 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1984. szám) részletes vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló tö rvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/1984 . számon, a szociális bizottság ajánlását pedig T/1984/5. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megkérdezem a szociális bizottságot, hogy kíváne előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Az a jánlás 1. és 2. pontjai egyaránt a törvényjavaslat új paragrafusában a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 16/A §ának új bekezdéssel történő kiegészítését javasolja. Indítványozom az összetartozó ajánláspontok tárgyalásának összekapcsolásá t. Ha ezzel egyetértenek, kérem, hogy kézfelemeléssel jelezzék. (Megtörténik.) Az Országgyűlés látható többsége ezzel egyetértett. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki felszólalni. Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak. (18.20) DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Tulajdonképpen ugyanarról a kérdéskörről van szó ebben a rendezésben is, mint amiről az előbbiek során. Itt arról van szó, hogy elsősorban a nagy értékű gyógyászati segédeszközöket valamilyen formában - az Egészségbiztosítási Önkormányzat érdekeinek és általában az egészségügy érdekeinek megfelelően - a használat után hasznosítani kellene. Ez történhet a halálozás után is, és olyan esetben is, amikor meggyógyult a beteg; bár ezek a ritkább esetek, hiszen itt különböző, nagyon s úlyos betegeknek a gyógyászati segédeszközeiről van szó. Meg kell mondanom, hogy az előterjesztő képviselő asszony nagyon helyes distinkciókat alkalmazott, mert kimondotta, hogy sem a testtel érintkező, sem a testüregekbe kerülő ilyen berendezéseknél nem t artja ő sem elfogadhatónak, hogy ezt kivegyék a betegből az elhalálozás után. Ennek következtében felmerül az a gond, hogy van azonban néhány olyan eszköz, amelyik nem tartozik ebbe a kategóriába, de általában nagy értékű. Mert kiderült, kérném szépen, hog y a mankó is nagy értékű: ma már egy darab mankó 11 ezer forintba kerül! De hát valamiféle más betegszállításra és mozgásra való eszköz - rokkantkocsi meg egyéb - jóval nagyobb, még százezer forintot is meghaladó értékű. Arról van ebben az esetben szó, ho gy bizonyos kegyeleti jogokat is sért ez, és úgy érzem, hogy most, ebben a korszakban, amikor az anyagi fejlettségnek egy bizonyos fokán állunk, nagyon
