Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
108 melyek nem rende lkeznek vagy nem elegendő mértékben rendelkeznek fedezetül leköthető ingatlannal. Az ingójelzálogjog intézménye azért is hasznos, mert miközben a hitelezők számára biztonságos fedezetet jelent, a vállalkozót nem fosztja meg attól, hogy a lekötött va gyontárgy felhasználásával megteremtse a hitel visszafizetéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. Ez az a gazdasági haszon, az a gazdasági ésszerűség, mely az ingójelzálogjog bevezetésének szükségességét indokolja, s mindenütt a világon egyre inkább elkerül hetetlenné teszi. A jelzálogjog jogi természete és a forgalom biztonságának érdekei természetesen ebben a körben is megkövetelik a közhitelű nyilvántartási rendszer kiépítését. A kormány olyan megoldást javasol, mely nem igényel újabb költséges állami szer epvállalást. A nyilvántartás közhitelességét természetesen garantálni kell, ez azonban összhangban a közigazgatási reformelképzelésekkel nemcsak az államapparátus közbeiktatásával biztosítható. A nyilvántartott adatok közhitelét - meggyőződésem szerint - k ellőképpen garantálja, ha a közhitelességgel törvény által felruházott közjegyző, pontosabban az Országos Közjegyzői Kamara kap felhatalmazást a szervezett zálogjogi nyilvántartás vezetésére. A közjegyzőkre vonatkozó hatályos jogi szabályozás ugyanis lehet ővé teszi e feladat ellátásának a közjegyzői karhoz történő telepítését, ennek azonban feltétele, hogy a kialakítandó nyilvántartási eljárás szorosan kapcsolódjék a közjegyzői tevékenység garanciális feltételeihez, amelyeket a közjegyzők csak azáltal képes ek biztosítani, ha a zálogszerződéseket ők foglalják közjegyzői okiratba, és ezzel egyidejűleg intézkednek az ily módon közokiratba foglalt és ez okból egyébként egyszerűen végrehajtható ingójelzálogjog nyilvántartásba vételéről. Ezzel a megoldással apról ékos eljárási szabályok megalkotása és részletes eljárási garanciák kidolgozása, nem mellékesen folyamatos állami finanszírozás nélkül is, korántsem elhanyagolható szempont, hogy mintegy önköltséges módon biztosítható az ingójelzálognak naprakész, megbízha tó és közhitelű nyilvántartása. A törvényjavaslat újdonsága az is - mint arra már korábban utaltam , hogy a klasszikus magyar civilisztikai hagyományokra támaszkodva életre kelt néhány hasznos, korábban már jól bevált jogintézményt. Közülük mindenekelőtt a vagyon egészének vagy meghatározott hányadának, az azt alkotó vagyontárgyak konkrét megjelölése nélkül történő zálogjogi lekötését biztosító úgynevezett vagyont terhelő zálogjog érdemel említést. Főként azért, mert az ezzel rokon jogintézmény szokásos fo rdításban lebegő zálogjog elnevezéssel a külföldi jogrendszerekben ma már igen elterjedt. Nem hiányozhat tehát egy olyan zálogjogi szabályozás palettájáról, mely igényt tart a korszerű jelzőre, és nem utolsósorban természetesen a külföldi befektetők érdekl ődésére. A vagyont terhelő zálogjog a jelzálogjog speciális alfaja, mely a törvényjavaslat értelmében az ingójelzáloggal azonos módon közjegyzői nyilvántartásba vétellel jön létre. Bizonyos értelemben a bankhitelt biztosító zálogjog intézményét váltja föl, amelyet a javaslat megszüntet. Lényeges különbség azonban, hogy nem a hitel folyósításával jön létre, nem csupán pénzintézetek alapíthatják, hanem bárki, és a zálogkötelezett gazdálkodószervezet bármely meglévő vagy a zálogszerződés megkötését követően sz erzett vagyontárgyára kiterjed. Az új szabályozás: az alapul szolgáló követeléstől függetlenné váló zálogjog Európában sem ismeretlen intézményét is csatasorba kívánja állítani. (10.20) Az úgynevezett önálló zálogjog intézményének bevezetése egyúttal a mai hoz képest ugyancsak szélesebb spektrumot, bővebb választási lehetőséget teremt a hitelbiztosítékok rendszerében. Az önálló zálogjog jogelődje a magyar civilisztikában a telekadósság intézménye, melyet a javaslat a kor igényeinek megfelelően fejleszt továb b, amikor a személyes követelés nélküli, vagy éppen annak megszüntetése ellenében alapított zálogjog körében szabályozza azt a zálogjogot is, amelyet a felek ugyan valamely követelésre tekintettel - és nem is annak megszüntetése érdekében - alapítanak, de érvényesítését az alapul szolgáló követeléstől függetlenítik. Ezzel a magyar jogban ismét megjelenhet az a fajta zálogjog, melynek nincsen járulékos jellege, nem osztozik az alapjául szolgáló
