Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
103 Azonban a millecentenárium elők észítése folyamán egykét probléma merül föl, amelyet itt szeretnék a tisztelt képviselőtársaim és a nyilvánosság előtt feltárni. Nagyon nyögvenyelősen készült - és készül még jelenleg is - az a szoborcsoport, amelyik a millennium emlékére a hét vezért ábr ázolja, igen nyögvenyelősen készült a Fesztykörkép restaurálása, ugyanakkor villámsebességgel, 60 millió forint költséggel oldotta meg az úgynevezett rendszerváltás után a kormányzat a szoboremlékparkot, ahová leninek és kun bélák kerültek, hogy az ezeke t tisztelő magyar polgárok kizarándokolhassanak eme szoborkertbe. Szégyenletes, hogy Magyarországon a rendszerváltás, úgynevezett rendszerváltás után hat évvel nincsen 1956nak Budapesten egy köztéren, egy fontos köztéren egy hatalmas emlékműve. Mert 1956 a XX. század magyar történelmének az egyik legjelentősebb eseménye volt, amely megrengette az egész világot, amely előkészítette és nagyon hozzájárult a szovjet diktatúra összeomlásához; az egész világ elismerte ezt és elismeri, csak mi, magyarok hallgatun k erről diszkréten. Még most sincs egy konkrét elképzelésünk arról, hogy a millecentenárium évében hogyan fogunk megfelelő módon megemlékezni 1956ról. A világ 40 év óta tiszteletben tartja ezt a forradalmat, és a világ számos táján rengeteg emlékművet épí tettek fel. Hogy csak egyet említsek: Los Angelesben egy olyan emlékmű készült, amelyet Bush és Reagan, későbbi elnökök védnököltek - és még mondhatnám Párizst, és mondhatnám Európa többi részét. Addig, amíg mi 40 éve próbáljuk meghamisítani '56ot, 40 éve próbáljuk Lajtaiféle könyvekkel a magyar ifjúságot teljesen félretájékoztatni, a nyugati szabad világban mindig nagy elismeréssel nyilatkoztak a magyar forradalomról. Megdöbbentem, mert alakult Amerikában egy emlékbizottság - hisz 200 ezernél több magyar volt kénytelen elmenekülni, mert félt a kádári megtorlástól; egy emlékbizottság , és szeretnének az ő költségükön, gyűjtés alapján fölállítani Budapesten egy '56os szobrot. Ezzel kapcsolatban 1995ben fölkérték Göncz Árpád köztársasági elnök urat, hogy legyen ennek a szobornak a védnöke, a fővédnöke, és intézkedjen, hogy egy megfelelő teret biztosítsanak e szoborcsoport fölállítására. A szobor a magyar költségvetésnek, a magyar népnek egy fillérjébe nem kerülne - mert vannak olyan hivatkozások, hogy szeg ények vagyunk, azért nem tudunk erről a rendkívül fontos eseményről megemlékezni tisztességesen. Megdöbbentem, és nem tudom, de a legutóbbi tájékozódásom szerint az 1995 októberében elküldött felkérőlevélben... - amelyben tisztelettel kéri az amerikai '56os emlékbizottság és a Magyarok Világszövetségének amerikai szekciója, hogy a szoborfölállítás megtörténhessen a millecentenárium alkalmából, ennek fővédnöke a mindenkori első méltóság, Göncz Árpád köztársasági elnök legyen - a mai napig, 1996. február 7é ig vagy 6áig - nem tudom, hányadika van - még válaszra sem méltatták ezt a kezdeményezést. Szomorú vagyok, de egyet kikötök: nem lehet meghamisítani '56ot, nem lehet összemosni '56ot; mert '56 emléke él az emberekben, él Európában, él a világon, akár va n emlékmű, akár nincs. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. Megjelent a monitoron Mécs Imre neve - gondolom, mint a honvédelmi bizottság elnöke. De csak a hatáskörbe, feladatkörbe tartozó bizottság elnökének tudok szó t adni. Kérem, jelölje meg, a honvédelmi bizottság elnökeként, hogy a bizottság hatáskörébe hogyan illik bele ez a téma, és akkor természetesen kétperces reagálásra megadom a szót. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Bizottsági elnökként akartam meg ragadni a lehetőséget, hogy beszéljek, ahogy a Házban kialakult ez a gyakorlat. Bizottsági elnökökre is vonatkozik a Házszabály, nemcsak abban az esetben, ha szorosan a bizottság kompetenciájába tartozik, hanem bármilyen esetben, minden klauzula nélkül van fölsorolva a Házszabályban. Eddig erre több alkalom is volt.
