Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 5 (153. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZILI SÁNDOR (MSZP):
1014 A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Salamon Lász ló) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést T/1647. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1647/1215. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Írásban előzetes en három képviselőtársunk jelezte felszólalási szándékát. Elsőként megadom a szót Szili Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából; őt Nemes Miklós követi, az FKGPből. SZILI SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűl és! Mindannyiunk reménye és legfőbb vágya, hogy az ország békés életét semmilyen veszély - legyen az emberi tényezőktől függő vagy attól független - ne fenyegesse, ne veszélyeztesse. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy országunk biztonságát érhet ik olyan civilizációs vagy természeti eredetű katasztrófák, amelyek hatásai ellen az adott esetben fel kell lépni. A társadalom nagy többsége, amikor az országunkat fenyegető veszélyről beszélünk, azonnal háború s konfliktusra gondol, és valójában ez nem így van. Ma a közvetlen és reális veszélynek a katasztrófák és az úgynevezett küszöb alatti válság- és krízishelyzetek tekinthetők. Ennek megfelelően azonban a háború veszélye csökken, de nem zárhatjuk ki teljesen , ezért idegen hatalom támadásával, helyi jellegű konfliktusokkal továbbra is számolnunk kell. Nem zárható ki alkotmányellenes, erőszakos cselekmények előfordulása vagy a természeti, illetve technikai jellegű katasztrófák bekövetkezése sem. Ezt az álláspon tot támasztja alá a nemzetközi szervezetek, köztük a NATO biztonságpolitikai irányvonala, amelynek értelmében új kihívásra, vagyis a polgári válság- és krízishelyzetek megoldásában való eredményes közreműködésre is fel kell készülnie a katonai és védelmi j ellegű szervezeteknek - és maguknak az állampolgároknak is. Ezeket az előbb említett, országunk biztonságát fenyegető helyzeteket az alkotmány tételesen felsorolja, és a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, illetve a váratlan betörés, az úgy nevezett minősített időszakok alkotmányos tényállásban rögzítettek. A veszélyeket azonban soha nem szabad eltúlozni, de nem szabad lekicsinyellni sem, mert könnyen úgy járhatunk, mint az egyszeri pásztorfiú, aki ok nélkül kiabált farkast, s mikor valóban m egtámadták, akkor nem vették komolyan. Az alkotmány előírja az ország szuverenitásának, határainak, közrendjének és közbiztonságának a védelmét. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a kormány és az Országgyűlés eleget tette az ország biztonságát szolgáló jog alkotási kötelezettségének. Az elmúlt évek jogalkotási folyamatán végigtekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a gazdasági jogalkotás primátusa mellett az ország védelmét, biztonságát szolgáló jogalkotási területen is értünk el eredményeket, de megítélésem sz erint az időbeli késlekedés, illetve egyes jogterületeken, például katasztrófaelhárításban megmutatkozó joghézagok miatt nem lehetünk teljesen elégedettek. A jogalkotás eredményei között említhetjük, hogy az Országgyűlés elfogadta a honvédelemről szóló tör vényt, mely az ország biztonságát szolgáló komplex védelem sarkalatos jogszabályának tekinthető; megszületett a rendőrségről, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény. Ebbe a sorba illeszkedik a most tárgyalt polgári védelemről szóló törvény javaslat is. Az ország védelmét és biztonságát szolgáló törvények közt a polgári védelmi törvény sürgős elfogadását indokolja a reálisan jelentkező veszélyek mellett az a tény, hogy a gazdaságitársadalmi változások a régi jogszabályok alkalmazását lehetet lenné teszik. Elegendő itt pusztán arra utalni,
