Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 5 (153. szám) - Andrzej Zelazowski, az IPU lengyel-magyar csoportjának helyettes vezetője és kísérete köszöntése - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
1002 megfizetni; nem is beszélve a felesleges emberi szenvedésekről - bár ezek az érvek idáig mintha nem túl sokat nyomtak volna a latban. A javaslat ráadás ul szemforgató módon a tbjárulék 1,5 százalékos csökkentésével gondolja ellensúlyozni a munkáltatók terheit. Tekintettel arra, hogy a megbetegedések aránya ágazatonként eltérő - a legkisebb egyébként a pénzügyi szférában, erre is felhívom az államtitkár ú r figyelmét; itt mintha egy bajuszt látnánk kikandikálni az indítvány mögül , a megoldás a terheket mégis úgy osztja szét, hogy az amúgy is nehéz helyzetben lévő ágazatok vállalkozóinak a terheit növeli meg drasztikusan - és akkor a táppénz térségi különb ségeiről még nem is beszéltem. Sejthető - illetve így van , hogy a szocialista nagyipar egykori fellegváraiban a legnagyobb a táppénzes arány. Éppen ezeknek a visszásságoknak a megszüntetésére nyújtottunk be önálló indítványt Sümeghy Csaba képviselőtársam mal, melynek az lenne a lényege, hogy ne a munkaadó fizesse ezt a bizonyos egyharmadot. Tisztelt Képviselőtársaim! A gyógyászati segédeszközök területén a Kiss JózsefMatyi Lászlóféle csomag megpróbálkozik valami látszólagos áfakompenzációval, így ebben a z esetben most már a költségvetési előirányzat betartásához a térítési díjakat - számításunk szerint - elég 100120 százalékkal megemelni. Mondhatjuk, "humánus" megoldás ez. Szerény becslések szerint is duplájára emelné a mankók, a művégtagok, a tolókocsik árát. A magunk, a FideszMagyar Polgári Párt részéről úgy gondoljuk, hogy a kockázatkezelésre szánt pénzek ide átcsoportosításával többszörös haszonra tehetünk szert. Itt emlékeztetőül mondanám, hogy ez az a bizonyos 2 milliárd forintos kockázatkezelési a lap, amelynek elosztásával kapcsolatban az ÁSZnak erőteljes kételyei merültek fel. Ezzel a megoldással véleményünk szerint többszörös haszonra tehetünk szert. Például megspórolunk egy újabb vizsgálatot magunknak az 1997es esztendőre; és vélhetőleg megúss zuk azt az egyébként roppant drága vizuális agressziót, hogy teleragasztják az országot "Igen, Egészségbiztosítási Önkormányzat" feliratú óriásplakátokkal, természetesen a járulékfizetők érdekében. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, ebben a módosító indítv ányban sem találni meg a - Horn Gyula miniszterelnök úr által ellenjegyzett - Szabó GyörgyEDDSZmegállapodás anyagi fedezetét, amely az egészségügyi dolgozók béremeléséről szól. Tulajdonképpen már majdnem minden előttem szóló képviselő is említette ezt a problémát. A megállapodás ugyan jogilag eredetileg is semmis volt, ha jól értjük a kormány azon álláspontját, hogy nincs joga megváltoztatni a tbönkormányzatok által készített költségvetést, hiszen ebben az esetben a megállapodás harmadik félre, a parlame ntre róna kötelezettségeket. Mindenesetre roppant érdekes, hogy a KissMatyiindítványban sem próbálja a megállapodást érvényesíteni. Ehelyett a kormányfő azzal a nyilatkozattal látta elintézettnek a dolgot, hogy lesz béremelés, és a béremelés fedezete ott van az intézményeknél. Az intézményvezetők pedig széttárhatják a karjukat és mondhatják, hogy az is komoly feladat, hogy az egészségügyi intézményt működtessék és fenntartsák - honnan kerítsenek ők elő pénzt ezekre a bizonyos, már beígért, megállapodásban rögzített béremelésekre. Azt hiszem, ennek fényében már kezd érthetővé válni, mit is jelenthet az az egyre inkább terjedő népi mondás, hogy "kössön veled megállapodást a Horn Gyula"! A fogászati ellátások körében a kormány visszábbtáncolt, de lássuk be: n em eléggé. Nem illik persze olyasmivel dicsekedni, hogy mi ezt megmondtuk előre - de hát tulajdonképpen ez történt. S mivel a kormány szemmel láthatóan folytatja az "előbb törvényt hozni, azután gondolkozni" jól beváltnak éppen nemigen nevezhető stratégiát , ezért felhívjuk a Népjóléti Minisztérium figyelmét arra, hogy a kórházi vaságy fenntartása nem kerül pénzébe a társadalombiztosításnak, hiszen a jelenlegi rendszer szerint a betegség, az ellátott beteg után fizetnek. (11.20) Itt szeretném idézni Götzinge r képviselőtársamat - akivel egyetértek , a következőt mondta képviselő úr: "Úgy tűnt, nagy lépés lesz tízezer kórházi ágy bezárása a szerkezetátalakítás irányában. A nagy gond, hogy ennek nem volt annyi hozadéka, mint amennyit elvártunk volna tőle." Ezz el egyetértünk. Ha pedig a költségeket a kormány az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés
